Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Nemzetek Szövetsége

sem volna hajlandó visszatérni. A N. Sz. ennek következtében még jobban eltávolodott az egyetemességtől. A spanyolországi helyzet az év folyamán is napirenden maradt, bár a kérdés súlypontja a londoni benemavatkozási bizottságba tolódott át. A januári tanácsülés elé csak a kérdés egyik jelentéktelenebb vonatkozása került. A továbbiakban mindenkor a madridi, majd valenciai kormány kezdeményezésére a nemzeti kormány oldalán harcoló idegen, különösen olasz önkéntesek kérdése állott a tárgyalások központjában. A spanyol köztársasági álláspont szerint Olasz- és Németország zárt katonai egységekkel rendszeresen beavatkoznak Spanyolország belügyeibe. Máj. 29-én hozott határozatában a Tanács a londoni bizottság munkáját helyezte előtérbe, de utalt arra is, hogy minden állam köteles más állam területi integritását tiszteletben tartani. A szeptemberi tanácsülésen szóbakerült a földközitengeri „kalózkodás" ügye. Az okt. 5-én elfogadott határozat a nyoni egyezmény hatékony voltának megállapítása mellett elítéli a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadásokat. A XVIII. rendes közgyűlésen a spanyol köztársasági kormány többek között annak elismerését kérte, hogy Spanyolország német és olasz részről támadás áldozata. A politikai bizottságban lefolyt vita eredményeképen határozati javaslat készült, amely egyrészt valóságos idegen hadtestek létezését ismerte el a spanyol csatatéren, másrészt pedig a londoni bizottság munkájának sikertelensége esetére a benemavatkozási politika megszüntetését helyezte kilátásba. A magyar delegáció módosító indítványát az erélyes angol és francia fellépés következtében elvetették úgy a bizottságban, mint a közgyűlésen, amely azonban Albánia és Portugália ellenkező szavazata következtében nem emelhette a javaslatot határozattá. A japán-kínai konfliktus a szeptemberi tanácsülésen és a közgyűlésen foglalkoztatta a N. Sz.-t. A Tanács azt a még 1933-ban alakított távolkeleti Tanácsadó Bizottság elé utalta. A Bizottság először egy, a légibombázásokat elítélő határozati javaslatot szövegezett meg, amelyeket a közgyűlés is elfogadott és amelyhez hasonló nyilatkozatot tett az Amerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára is. A második, ugyancsak közgyűlési határozattá emelt javaslat egyrészt az 1922-ben Washingtonban kötött ú. n. kilenchatalmi szerződés aláíróinak értekezletre való összehívását mondotta ki, másrészt Kínát erkölcsi támogatásáról biztosította és ajánlotta a tagállamoknak, hogy minden olyan lépéstől tartózkodjanak, amely Kína ellenállóképességét gyöngíthetné és hogy egyéni alapon nyújtsanak Kínának segítséget. Ezután a közgyűlés elnapolta magát. A közgyűlési határozat először realizálja a szankciók csődje után Francia- és Szovjet-Oroszország által felvetett ú. n. regionális elgondolást, hogy t. i. az Egyességokrnány 16. szakaszáKülpolitikai adatok. 8