Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Nemzetek Szövetsége

ban provideált kollektív kényszereszközök alkalmazása helyébe a földrajzi fekvésüknél, vagy hatalmi pozíciójuknál fogva érdekelt államok egyéni akciója lépjen. A kilenchatalmi konferencia Brüsszelben összeült, de eredményt elérni nem tudott és így a távolkeleti konfliktus az év végéig nem került újból a N. Sz. elé. A locarnói szerződés kérdése valamennyi tanácsi ülésszak napirendjén szerepelt, anélkül azonban, hogy a tárgyban érdemleges határozat hozatott volna. A danzigi események figyelemmel kísérése céljából a Tanács által 1936. júl. 26-án kiküldött hármas bizottság annakidején megbízta Lengyelországot, hogy a statutum értelmezése körül felmerült nehézségeket a szabad város kormányával közvetlenül tisztázza. A városi kormánytól nyert kielégítő nyilatkozat alapján Lengyelország a januári ülésszakon a hármas bizottság közvetítésével előterjesztette jelentését, amelyet a Tanács is magáévá tett és a jövőre nézve a danzigi főbiztos hatáskörének egy részét az állandósított hármas bizottságra ruházta. Az alexandrette-i és antioehiai kérdésben a januári ülésszakon erélyes angol akció következményeképen elvi megegyezés jött létre Francia- és Törökország között. A statutum részleteit szakértőbizottság dolgozta ki és a Tanács azt májusi ülésszakán elfogadta. A statutum nov. 29-én lépett életbe. A Tanács által kinevezett ötös bizottság kidolgozta a választási eljárás szabályait, amelyek ellen a török kormány az év végén tiltakozást jelentett be. A statutum rendelkezései közül különösen figyelemreméltók a kisebbségi vonatkozásúak, amelyek nagyobb védelmet biztosítanak a szandzsákbeli kisebbségnek, mint aminőben az utódállamok minoritásai részesülnek. A leszerelési konferencia bureauja máj. 31-én két ülést tartott, amelynek egyetlen pozitívuma az volt, hogy felkérik a kormányokat annak közlésére, vájjon elvben hajlandók-e a katonai költségvetések nyilvánosságát elfogadni. A főtitkár körlevelére csupán 22 válasz érkezett. Magyarország kijelentette, hogy amíg katonai egyenjogúságának kérdése elintézve nincs, nincs abban a helyzetben, hogy leszerelési kérdésekben kollaboráljon. A XVIII. közgyűlés megalakította a III. (leszerelési) bizottságot, amely a katonai költségvetések nyilvánosságára, valamint a fegyverkereskedelem nemzetközi ellenőrzésére vonatkozólag két ajánlást fogadott el, amiket a közgyűlés is határozattá emelt. A N. Sz. reformjának tanulmányozására kiküldött 28-as bizottság az év folyamán egy értekezletet és szeptemberben ülésszakot tartott, amelyen az Egyességokmány és a békeszerződések egymástól való elválasztásának kérdésében történt némi haladás. Főleg az a kérdés állott a vita központjában,