Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Litvánia

A 1.—m. kulturális kapcsolatok erős fejlődést mutatnak. Magyar követség : Helsinki, Kirkko Katu 2., vagy Pohjois Ranta 4. Kiss Sándor rk. k. és mh. min., követ. LITVANIA. Köztársaság. Területe a Memelvidékkel együtt: 55.658 km

2. Lakossága (1936-i becslés) : 2,520.000. A Népszövetségnek tagja. — 1917 dec. 11-én, és 1918 febr. 16-án ismét kimondja függetlenségét, amit a Szovjetunió a moszkvai békében (1920 júl. 12.) elismer. 1918 júl. 11-én demokratikus monarchiává, nov. 2-án pedig független köztársasággá alakul. 1920 okt. 9-én a lengyelek megszállják Vilnót. 1923 febr.-ban megszerzi a Memelterületet. 1926 dec. 17-én katonai forradalom, mely a diktatúrára vezet. Alkotmány 1928 máj. 25-én. Elnökök: 1919—1922-ig A. Smetona, 1926-ig A. Stulginskis, azután 1926 dec. 18-ig K. Grinius. Államfő': Antonas Smetona, elnök. Megválasztva államcsíny alkalmával 1926 dec. 19-én, 3 évre. Üjból választva 1931 dec. 11-én, 7 évre. Kormány: Diktatórikus. Kinevezve 1934 jún. 12-én. Miniszterelnök: Juozas Tubelis (1929 szept. 23. óta) Külügy : Stasys Lozoraitis Belügy : Julius Tscbaplikas tbk. Pénzügy : Juozas Tubelis Honvédelem : Petras Sniuksta Igazságügy : Stasys Silingas Közlekedés : Jokubas Stanisauskis Földmívelés: Stasys Putvinskis Közoktatás : Juozas Tonkunas. Parlament (Seimas): Egykamarás rendszer. 49 tagja van, kik mind kormánypártiak. Választások 1936 jún. 9—10-én. Változások az év folyamán: Parlamentben : Tízévi szünet után szept. 1-én összeült az új 1. parlament. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában : Az év első napjaiban ismét puccskísérletet fedeztek fel. A benne részes tisztek közül hetet halálra ítéltek és négyet máj. 23-án ki is végeztek. Ennek a puccskísérletnek atmoszférájában írta ki a kormánytanács febr. 9-én a választásokat jún. 9-—10-re. Az összes ellenzéki pártok működésének betiltása után megtartott választások lezajlásával, szept. 1-én összeült a parlament. Főfeladata az alkotmány reform, amely-