Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Litvánia

nek 1938-ig meg kell történnie. A jún.-ban történt nagyszabású munkászavargások és parasztfelkelés, a szept.-ben leleplezett kommunista agitáció és a szűnni nem akaró lengyelellenes tüntetések által jellemzett belpolitikai viszonyok ellenére gazdasági téren az országban fellendülés tapasztalható, ami egyrészt általános okokra vezethető vissza, másrészt az év folyamán megkötött német—1. gazdasági egyezmény hatásának tulajdonítható. Külpolitikában : A1.-—német viszonyban az elmúlt év folyamán javulás állott be. Ehhez nagymértékben hozzájárult Hitler kancellár ama kijelentése, miszerint hajlandó L.-val is megnemtámadási szerződést kötni. A lengyel—1. viszony ezzel szemben rosszabbodott. Napirenden vannak a lengyelellenes tüntetések, amelyekre a lengyel kormány barátságtalan rendszabályokkal válaszol. L. viszonyát a másik két balti államhoz is elsősorban ez a körülmény befolyásolja, bár kétségtelen, hogy a német—1. viszony javulása és a szovjetbefolyás ezzel kapcsolatos csökkenése a L.-t Észt- és Lettországhoz közelebb hozta. Csehszlovákia kaunasi ügyvivőjének követté történt kinevezésekor a 1. államfő és az új követ szívélyes hangú beszédeket intéztek egymáshoz, a 1. sajtó pedig meleg cikkekben méltatta a két baráti állam szoros politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatait. Lozoraitis ápr.-ban Prágában tett látogatást. Hackzell finn külügymin. máj.-ban L.-ban, Cernius 1. vezérkari főnök Moszkvában tett látogatást. Szerződések : L. életbeléptette 1936-i német és olasz keresk. és fizetési, német kishatárforgalmi szerződéseit, lett clearingés 1934-i angol jogsegély egyezményét. Magyar követség : Helsinki, Kirkko Katu 2., vagy Pohjois Ranta 4. Kiss Sándor rk. k. és mh. min., követ.