Külpolitikai adatok az 1936. évről (Budapest, 1937)

Német Birodalom

gazdasági tervet hirdetett és bejelentette a birodalom gyarmati igényeit. A frankvaluták értékcsökkentése alkalmából Schacht újból határozottan állást foglalt a márka értékállandósága mellett, a közeledő tél folyamán várható élelmezési nehézségek miatt pedig »Yaj helyett ágyú« jelszóval nagyobbarányú agitációs campagne-t tettek folyamatba, melyet Hess nyitott meg. Ezen beszédek okfejtése általában abban foglalható össze, hogy a n. hadsereg és gazdasági élet további megerősödése érdekében a népnek az élelmezés terén kell bizonyos áldozatokat hoznia. A propaganda nem tudta azonban meggátolni, hogy néhány helyen az elégedetlenség sztrájkkísérlet formájában ne jusson kifejezésre. A munkanélküliség lényegesen csökkent, a nemzeti jövedelem emelkedett. A kormány 2 milliárd márka belső kölcsönt vett fel és azt közmunkák, valamint a fegyverkezés finanszírozására fordította. A nyersanyagellátás kérdése a gazdasági élet nagy problémája maradt, mely a négyéves terven belül főleg szinthetikus gyártás útján volna megoldandó. Az év végére az ifjúsági nevelés terén is teljesültek a nemzeti célkitűzések. Az új diákalkotmány, főleg azonban a HitlerJugend államintézménnyé való minősítése és az eddigi önkéntességi elv helyett a tagsági kötelezettség bevezetése minden iskolás fiú és leány részére ezen a téren is megvalósította a totalitást és gyakorlatilag megszüntette az egyháznak nemzeti szoc. részről állandóan támadott ifjúsági szervezeteit. Az egyházak és az állam viszonya nem tudott nyugvópontra jutni. Aug. végén a kath. episzkopátus ismét pásztorlevéllel fordult a hívekhez. Ebben állást foglalt a bolsevizmus ellen, de egyben a konkordátum betartását is követelte. Az ifjúsági nevelés körül folyó polémiát a dec. 1-i törvény a HitlerJugend javára egyoldalúan intézte el. A protestáns fronton általában élesebb hangot használt a konzervatív hitvalló egyház (Bekenntniskirche), mint a római kath., és az év vége felé a helyzet kiélesedett. Külpolitikában: Az év külpolitikájára jellemző az a körülmény, hogy N.-nak az egyes államokkal szemben érzett rokonszenvére az ott uralkodó világnézeti felfogás, továbbá a nyersanyagok beszerzésének lehetősége mindinkább irányítólag kezd hatni. A rajnai demilitarizált zóna megszállásával kapcsolatos márc. 7-i beszédében Hitler kijelenti, hogy a francia-orosz szerződés következtében, amely kizárólag a N.-B. ellen irányul, a locarnói szerződés jelentőségét elvesztette és N. nem tekintheti továbbra magát ezen szerződés által kötöttnek. Ezen tények logikus következményeképpen a n. kormány helyreállította a birodalom teljes szuverenitását és megszüntette a rajnai zóna demilitarizálását. A kérdéssel kapcsolatos külpol. eseményeket 1. »Franciaország« alatt. A n. sajtó francia viszonylatban a locarnói