Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Német Birodalom

zott, de óvatos magatartásával elkerülte, hogy a szankciós eljárás hatályosságát befolyásoló elemnek tűnjön. A jan. 7-i római megállapodás, amely messzemenő olaszfrancia közeledést jelentett, N.-ban nagy visszatetszést szült. A márc. 16-i n. deklaráció után Olaszország jegyzékében nem tiltakozott, csak fenntartásokat említett, de részleges mozgósítást rendelt el. Ez a rendszabály utóbb nem N. ellen irányuló lépésnek bizonyult, de azért N.-ban izgalmat keltett. Mussolini máj. végi beszéde Berlinben kedvező visszhangra talált és ettől fogva megszűntek mindkét oldalon a sajtótámadások. N. a szankciók életbelépte után is fenntartotta Olaszországgal kereskedelmét, csupán egyes, a belfogyasztásra szükségelt árucikkek kivitelét korlátozta. A Habsburg-törvények ausztriai módosítása heves n. sajtótámadásokra vezetett, amelyek nem maradtak viszontválasz nélkül. A sajtóhadjáratnak, jórészt v. Papén n. követ fáradozásainak eredményeképpen, hosszas tárgyalások után megkötött osztrák-n. sajtó-fegyverszünet vetett véget. A lengyel-n. egyezmény másodéves fennállása által előállt légkör lehetővé tette számos, a két ország közt fennálló vitás ügy békés elintézését. Pilsudski marsall halála után követői megtartották a marsall által helyesnek deklarált külpolitikai irányt. P2nnek volt köszönhető, hogy sem a danzigi választások, sem a lengyel-danzigi vámviszály nem befolyásolták a n.-lengyel viszonyt. A francia-szovjet szerződés megkötése óta N.-ban alig hangzott el politikai beszéd, amelyben ne történt volna utalás a szovjetek részéről a világot fenyegető veszedelemre. Ennek dacára a n. kormány súlyt helyez a dipl. viszony korrektségére és a két ország közti keresk. vonatkozások ki mélyítésére. A memelvidéki németek ellen indított hazaárulási per négy halálos ítélet hozatalávalv égződött, ami, bár az ítéletek végrehajtása felfüggesztetett, N.-ban mérhetetlen felháborodást eredményezett Litvánia ellen. N. kijelentette, hogy addig Litvániával megnemtámadási szerződést kötni nem hajlandó, míg a Memel-vidéken az alkotmányos állapot helyre nem áll. Ennek dacára az állapotok nem javultak és a nyár folyamán elterjedt azon hír, hogy a n.-ek az önsegély eszközéhez nyúlnak. A szept.-ben megtartott memeli választások azonban az ottani n.-ek győzelmével végződtek és a litván kormány a memeli statutumot garantáló hatalmak nyomásának engedve, az év végén olyan kormányt állított a terület élére, amely a választások eredményének megfelelt. Lettország a n. kisebbség gazdasági szervezeteit erősen veszélyeztető törvényeket léptetett életbe, ami N.-ban nem maradt visszhang nélkül. A francia-szovjet szerződést nyomon követő csehszlovákszovjet szerződések megkötése óta a 11. sajtó minden mellék-