Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Német Birodalom

vonatkozólag N. álláspontja nem változott: kollektív megoldások helyett kétoldalú megállapodásokat kíván. A Saarvidék kérdése a márc. 1-én történt átadással végleg felszámoltatott. Ezzel a Franciaország és N. B. közti utolsó területi kérdés megoldást nyert, amint azt a Führer több alkalommal tartott beszédében leszögezte. A márc. 16-i n. proklamáció a francia közvéleményben visszahatást szült és az ápr.-i stresai olasz-francia-angol konferencia francia kezdeményezésre N.-ot elmarasztaló határozatokat hozott. Hasonló eredménnyel végződött a Népszövetség ápr.-i tanácsülése is. Miután a keleti paktum kérdése többszöri n.-francia jegyzékváltás dacára sem mutatott előhaladást, a francia kormány máj .-ban megkötötte a francia-szovjet kölcsönös segélynyújtási szerződést. A n. kormány máj. 25-én jegyzékben értesítette a locarnói aláíró hatalmakat, hogy ezen szerződést a locarnói szerződéssel összeegyeztethetetlennek tartja. A júl. elején erre beérkezett francia válaszjegyzék hangsúlyozta, hogy semmiféle oly kötelezettséget nem vállaltak, ami a locarnói megállapodásokkal ellentétben volna. Ezzel egy nyugodtabb időszak következett és számos n. -francia manifesztáció történt, amelyeknek egy barátságosabb atmoszféra megteremtése lett volna a célja. Az év végén a berlini francia nagykövet kihallgatáson jelent meg a Führernél és közölte vele Laval üzenetét, hogy a szovjet-szerződés ratifikáció előtt áll, de hogy az semmiféle élt nem tartalmaz N. ellen. Az év elején Anglia azon igyekezett, hogy fegyverkezési egyezményt hozzon létre és hogy N.-ot a Népszövetségbe visszavezesse. Fenti értelemben eleinte nemhivatalos a. személyek végeztek előkészítő munkát a n. kormánynál. Midőn a febr. 3-i londoni jegyzőkönyv értelmében Anglia és Franciaország együttesen szólította fel N.-ot az együttműködésre, N. válaszában készségének adott kifejezést arra, hogy egyelőre a brit kormánnyal kezdjen tárgyalásokat. Az angol fehérkönyvnek tartalma, amely az angol fegyverkezések főokaként a n. fegyverkezést jelölte meg, N.-ban nagy megütközést keltett és N. márc. 16-i proldamációjához vezetett. Az angol kormány erre tiltakozó jegyzéket adott át Berlinben, de kijelentette, hogy az angol külügymin. és a főpecsétőr látogatási szándéka továbbra is fennáll. Sir John Simon és Eden márc. végén három napot töltöttek Berlinben. A látogatásnak tisztán informatív jellege volt, de megvetette a későbbi flottaegyezménynek alapját. A Brit Birodalom csatlakozott ugyan a stresai határozatokhoz és a népszövetségi határozathoz, amely N. lépését jogtalannak minősítette, de a tárgyalások fonala nem szakadt meg és azok jún.-ban az angol-n. tengerészeti egyezmény megkötéséhez vezettek, amely szerint N. a brit flotta erejének 35%-ára ígéri korlátozni saját flottaerejét. Az olaszellenes népszövetségi szankciókhoz N. nem csatlako-