Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Német Birodalom

nak írta elő, Frank és Gürtner min.-ek pedig kijelentéseikben a jognak az állam alá való rendelését és a jognak és korszellemnek szoros kapcsolatát hangsúlyozták. Dr. Schacht az év végén több feltűnést keltő beszédben foglalkozott a gazdasági helyzettel, amelyekben a józan, jelszavaktól ment gazdasági politikát jelölte meg, mint a nehézségekből kivezető utat. A belföldi gazdasági konjunktúra tovább tartott. Az ipari termelés indexszáma felülmúlta az 1928. évit, a közgazdasági termelés értéke félhivatalos becslés szerint 7 milliárd márkával haladta túl a megelőző évét. Az emelkedő adóbevételek lehetővé tették, hogy az állami rendelések tekintélyes részét a folyó budgetáris bevételekből fedezzék. A kiviteli nehézségek következtében érezhetővé vált nyersanyaghiány termelési megszorításokat és nyersanyagkiviteli tilalmakat tett szükségessé. A dr. Schacht által e téren életbeléptetett rendszabályok az év végén csekély javulást eredményeztek. A mezőgazdasági termelés terén két rossz termés nehéz helyzetet teremtett, ami további importot tett szükségessé. Az ú. n. »Leipziger Yereinbarung« életbelépése után a Birodalomban a munkának és vállalkozásnak három hatalmas képviselete létezik: a) a n. munkafront, mint a munkásság, b) a birodalmi gazdasági kamara, mint a szakmabeli és regionális gazdasági szervezetek és c) a »Reichsnáhrstand«, mint a mezőgazdaság szószólója. Az energiagazdálkodás újraszervezéséről szóló törvény a víz-, gáz- és villanyenergia kérdéseit szabályozza az állami érdekeknek megfelelően anélkül, hogy az üzemek államosíttatnának vagy szocializáltatnának. Harmadik elvi jelentőségű gazdaságpolitikai törvény, amit ez évben hoztak, a részvényjog reformja. Itt a »közjónak alárendelt magánkapitalizmus« volt a vezérelv. A munkanélküliség csökkenése megszűnt és a munkanélküliek száma az év végén csekély emelkedést mutat. Külpolitikában : N. külpolitikájában az elmúlt év igen jelentékeny fejleményekhez vezetett. A Saar-kérdés rendezése jelentékeny tehertételt távolított el, az angol-n. flotta-egyezmény pedig Nagy-Britannia irányában egyengette az utat. Az év egyik legjelentősebb eseménye a Führer márc. 16-i proklamációja volt, amellyel N. B. teljes fegyverkezési szabadságát visszaállította és bejelentette légi haderejének felállítását. A nyugati hatalmak ezt követőleg Stresában közös frontba tömörültek ugyan, de ezen front jelentőségét az olasz-abesszín konfliktus kitörése utóbb teljesen háttérbe szorította. A keletafrikai eseményeknek volt jórészt tulajdonítható a különböző paktum-tervezeteknek háttérbe szorulása is. Ez utóbbiakra