Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Német Birodalom

Márc. 16-án a kormány törvényben kimondotta az általános védkötelezettséghez való visszatérést. Ez az intézkedés, amely a 15 év óta csonka szuverenitás helyreállítása felé hatalmas lépést jelent, osztatlan lelkesedést váltott ki az egész birodalomban. A tavaszi hónapokban a belpolitikában némi izgalmat okozott a Beken nt ni síd rc he és a Birodalmi Egyház közötti súrlódások kiújulása, továbbá a r. kat. szerzetesek ellen devizavétségek miatt indított büntető eljárások. A nyár a reakció elleni harc jegyében állott. A totális állam az egyházak tevékenységét a templomokra, a vallásoktatásra és az istentiszteletekre kívánja korlátozni, az ifjúság nevelését, valamint a társadalmi szervezkedést a maga szerveinek követeli és minden dogmatikus meggondolásokból származó ellenkezést az államhatalom elleni ellenszegülésnek minősít. Fenti ideológiából következőleg sor került a korporációk és Burschenschaftok, valamint a Stahlhelm elleni intézkedésekre is. A Burschenschaftok e miatt okt. 18-án a Wartburgban kimondták feloszlásukat és ettől fogva az egyetemeken csak a nemz. szoc. szervezetek működnek. A Stahlhelm tagjait magában foglaló S. A. Reserve nov. 7-én fel lett oszlatva. Az új kurzus érvényesítését egyházpolitikai vonatkozásban az erre megbízatást nyert Kerrl tárcanélküli min. vette kezébe. A nemz. szoc. párt faj politikai célkitűzéseinek megfelelő sterilizációs törvény katolikus részről dogmatikus okokból ellenhatást váltott ki, amelyet a Vatikán is alátámasztott. Göring min. viszont körrendeletet adott ki a »politizá!ó katolicizmus« ellen. A »Bekenntniskirche« néven szervezkedett, konzervatív felfogású protestáns lelkészekre és gyülekezetekre gazdasági érdekeik felkarolása útján igyekezett a kormány hatni ; ellenállása ennek dacára tovább tart. A nemz. szoc. párt hagyományos pártnapja Nürnbergben szept. 11—16. közt folyt le. A Reichswehr-csapatok felvonulásai a visszanyert katonai önrendelkezést dokumentálták. A pártnappal együtt a birodalmi gyűlést is összehívták és az az ú. n. »nürnbergi törvényeket« egyhangúlag megszavazta. A zászlótörvény a horogkeresztes zászlót birodalmi lobogónak deklarálta. A birodalmi polgárjogról szóló törvény a német állampolgárokat két csoportba osztotta : teljes jogú állampolgár csak oly néptárs (Volksgenosse) lehet, aki fajilag a n. törzshöz tartozik és az állammal szemben előírt kötelezettségének eleget tett. A többiek csak »Staatsangehörige« csoportba osztattak. A harmadik törvény a házasságot szabályozza és tiltja az árja- és nem-árja-származásúak közti házasságot. A pártgyűlésen elhangzott beszédek a bolsevizmus elleni harcot jelölték meg, mint a n. nép történelmi hivatását. A totalitás elve az igazságügy terén is érvényesül: a jún. 28-i törvény az analógiát a büntetőjogban is alkalmazandó-