Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Nemzetek Szövetsége

mosításának kérdésével, amelyet a népszövetség tanácsa az érdekelt kisebbség petíciója kapcsán terjesztett jogi vélemény végett az Á. N. B. elé. A bíróság a peticionáló kisebbség álláspontját tette magáévá. — Ugyancsak a népszövetség tanácsának felkérésére foglalkozott az Á. N. B. egy, a danzigi szenátus és a népszövetség között felmerült vitás üggyel s jogi véleményében kimondotta, hogy a danzigi szenátus többsége által a jelenleg érvényben lévő büntető jogon eszközölt bizonyos változtatások a szabad város alkotmányával nem egyeztethetők össze. Magyar vonatkozásban: A szerveknél: A marseille-i merénylet kapcsán előállott m.—jugoszláv konfliktus az év folyamán békés elintézést nyert. A m. kormány jan.-ban memorandumot nyújtott be a tanácshoz azon intézkedéseiről, melyeket az 1934 dec.-i tanácsi határozatnak megfelelőleg a merénylettel összefüggésben mulasztást elkövetett hatósági közegeinek felelősségre vonása tárgyában tett. A máj.-i tanácsülésen — amelyen Kánya külügymin. is részt vett — Eden angol főpecsétőr, a kérdés előadója, hivatkozva a m. kormány jóindulatára és a jugoszláv kormány konciliáns szellemére, a memorandum tudomásulvételét s az ügy lezárását ajánlotta. Az előadói javaslatot Vélics m. és Fotic jugoszláv delegátus felszólalása és több állam képviselőjének hozzászólása után a tanács elfogadta. A szept.-i közgyűlésen az általános vita során Tánczos Gábor első delegátus hosszabb beszédben fejtette ki a m. kormánynak a fegyverkezési egyenjogúság s a kisebbségi védelem kérdésében elfoglalt álláspontját. Beszédében annak hangsúlyozása mellett, hogy M. kész bárminő megoldást elfogadni, amely a fegyverkezési egyenjogúságot megvalósítja, rámutatott a jelenlegi igazságtalan helyzet tarthatatlanságára s azokra az okokra, amelyek M. részére a jelenlegi egyenlőtlen állapot elviselését előbb-utóbb lehetetlenné teszik. A kisebbségi kérdésben előrebocsátva, hogy a népek őszinte kibéküléséhez szükséges atmoszféra csak a kisebbségi probléma kielégítő rendezése esetén alakulhat ki, 9 pontban foglalta össze azokat a javaslatokat, amelyek a N. Sz. előtt jelenleg érvényben lévő kisebbségvédelmi eljárást hatékonyabbá tehetnék. A közgyűlés gróf Apponyi Albertnét a szociális ügyek bizottságának elnökévé választotta. A közgyűlés politikai bizottsága Vélics követ javaslatára egyhangúlag elhatározta, hogy a szellemi együttműködéssel foglalkozó bizottság legközelebbi megbeszélését Budapesten fogja tartani. Az Állandó Nemzetközi Bíróságnál: A m. kormány dec.ben fellebbezést nyújtott be az Á. N. B.-hoz a jugoszláv—m.