Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Norvégia

vegyes döntőbíróság azon ítélete ellen, amellyel elutasította egyes m. állampolgároknak a jugoszláv agrárreformtörvény által megállapított helyi kártérítés kifizetésére emelt igényét. Magyar képviselet: Genf, 33 Quai Wilson. Vélics László rk. k. és mh. '.min., a képviselet vezetője. NORVÉGIA. Királyság. Területe: 323.795 km

2. Lakossága (1934-ben): 2,884.310. A Népszövetségnek tagja. — A világháborúban semleges maradt. Az 1920 febr. 9-i párizsi szerződés N.-nak adja át a Spitzbergákat és közeli szigeteket, melyeket ez «Svalbard» név alatt 1925-ben birtokba vesz. A N. területi integritását garantáló 1907-i n.-brit-francia-német-orosz szerződés 1924-ben érvényét veszti. N. 1927-ben a Bouvet, 1929-ben a Jan Mayen és 1931-ben az I. Péter szigeteket veszi birtokba. Grönland északkeleti részét megszállja, de 1933-ban a hágai állandó bíróság ítélete alapján kiüríti. Államfő: VII. Haakon, Norvégia királya (Schleswig-HolsteinSonderburg-Glücksburg-család). Megválasztva 1905 nov. 18-án. Kormány: Munkáspárti. Min.-elnök és munkaügy : Johan Nygaardsvold (márc. 20óta) Külügy : Llalvdan Koht Pénzügy : Adolf Indrebös Honvédelem : Fredrik Monsen Közoktatás : Nils Hjelmveit Igazságügy : Trygve Lie Kereskedelem : Alfréd Madsen Földmívelés : Hans Ystgaard Népjólét : Olai Bergsvik Parlament (Storting) : Saját tagjainak egy negyedét a Felsőházba (Lagting) választja, fennmaradó háromnegyede Alsóházzá (Odelsting) alakul. Választások 1933 okt. 16-án, 3 évre. Pártok : Munkáspárt (Nygaardsvold) 69 Konzervatív párt (Hambro) 30 Baloldali polgáriak (Eiesland) 24 Parasztpárt (Hundseid) 23 Egyéb 4 TötT Változások az év folyamán: Kormányban : A két év óta uralmon lévő Mowinckel-kormányt márc. közepén a parlament leszavazta, mire beadta