Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Nemzetek Szövetsége

Autonóm jellegű intézményei: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (Organisation Internationale du Travaií) : Tagjai a N. Sz. tagállamai, Japán, Brazilia és az Amerikai Egyesült Államok. Az igazgatótanács elnöke de Michelis. Székhelye Genf. Állandó Nemzetközi Bíróság (Cour Permanente de Justice Internationale) : 15, a N. Sz. közgyűlése és tanács által 9 évre (1939 dec 31-ig) választott bíróból áll. Elnöke Sir Cecil Hurst. Székhelye Hága. Változások az év folyamán : Tagságban : Japán és Németország I népszövetségi tagsága végleg megszűnt. Tanácsban : A szept.-i közgyűlés Csehszlovákia és Mexikó helyére Romániát és Ecuadort választotta és Lengyelországot újraválasztotta. Munkaügyi szervezetben : Az igazgatótanács elnöke C. V. Bramsnaes után de Michelis lett. Az Állandó Nemzetközi Bíróságnál: Az 1934 dec.-ben elhunyt Adalei bíró helyére az ugyancsak japán Nagaoka, volt berlini követ került. Az év folyamán lemondott Frank B. Kellogg amerikai bíró és elhúnyt Walther Schücking német bíró. Helyüket még nem töltötték be. Fontosabb események az év folyamán. A szerveknél: A XVI. közgyűlés szept. 9-től okt. 10-ig ülésezett. A tanács 4 rendes és 2 rendkívüli ülésszakot tartott. A leszerelési konferencia munkálatai teljesen szüneteltek. Az év első hónapjaiban egy külön bizottság kidolgozott ugyan egy egyezmény-tervezetet a magánkézben lévő fegyvergyártásra vonatkozólag, azonban a konferencia bureau-jának összehívására irányuló kísérletek eredménytelenek maradtak. Az eddigi munkálatokról összefoglaló jelentést adtak ki. Henderson, a konferencia elnöke okt. 20-án elhúnyt. Az ú. n. Chaco-konfliktus békés rendezését illetőleg az év elején még nehézségek merültek fel, amennyiben Paraguay az 1934. évi közgyűlés javaslatait nem fogadta el s bejelentette kilépését a N. Sz.-ből. Utóbb azonban az amerikai államok auspiciuma alatt a háborús felek között Buenos Airesben tárgyalások indultak meg, amelyek az ellenségeskedések megszüntetésére s júl. elsején békekonferencia összeülésére vezettek. A jan. 13-án megejtett Saar-vidéki népszavazás eredménye alapján a tanács elhatározta e területnek márc. 1-től Németországhoz való csatolását. A függő kérdések rendezése céljá-