Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Ausztria

AUSZTRIA. Szövetséges köztársaság, mely 9 szövetséges államból áll: Bécs, AlsóAusztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Karintia, Tirol, Vorarlberg, Burgenland. Területe: 83.837 km

2. Lakossága (1931-ben) : 6,732.625. A Népszövetségnek tagja. — 1918 nov. 12-én megalakul a Német-Osztrák Köztársaság, a Német Birodalomhoz való csatlakozás kimondása mellett. E névről, valamint a csatlakozásról A. a részére óriási területveszteséget hozó st.-germaini békeszerződésben (1919 szept. 10.) lemond. Az 1920 okt. 1-i alkotmány szerint A. szövetséges köztársasággá alakul át. Kari Seitz első elnököt (1919 márc. 15.—1920 dec. 9.), Michael Hainisch követi (1920 dec. 9.—1928 dec. 5 ). Az 1920 okt. 10-i népszavazás Dél-Karintiát A.-nak, az 1921 okt. 13-i velencei egyezmény értelmében rendezett dec. 14—16-i népszavazás Sopront Magyarországnak juttatja vissza. 1925 júl. 30-án és 1929 dec. 7-én alkotmánymódosítások. Államfő : Wilhelm Miklas szövetségi elnök. Megválasztva 1928. dec. 5-én, 4 évre, 1931. okt. 9-én újból 4 évre. Kormány : Polgári kormány. Kancellár, külügy, földmívelés, hadügy: Engelbert Dollfuss (1932. máj. 20 óta) Alkancellár : Emil Fey (HW) Pénzügy : Kari Buresch (ker. szoc.) Közoktatás, igazságügy : Kurt Schuschnigg (ker. szoc.) Kereskedelem : Kari Stockinger (ker. szoc.) Népjólét : Richárd Schmitz (ker. szoc.) Tárca nélkül: Ottó Ender (ker. szoc.), Róbert Kerber (NSF). HW = Heimwehr. NSF = National-stándische Front. Parlament (Bundesversammlung : Kétkamarás rendszer. Szövetségi Tanács (Bundesrat): A szövetséges országok gyűlései által a népesség arányában megállapított számban kiküldött képviselőből áll. Törvényhozási joga nincs, csak visszaküldési joga. Elnöke félévenként változik. Pártok (1933. jan. 1-én): Szociáldemokraták 22 Keresztényszocialisták 21 Nemzeti szocialisták 4 Landbund, Heimwehr, nagynémet 1—1 Nemzeti Tanács (Nationalrat): Választások 1930. nov. 9-én, 4 évre. Elnöke márc. 4. óta nincs.