Külpolitikai adatok az 1933. évről (Budapest, 1934)

Ausztria

Pártok: Keresztényszocialisták (Vaugoin, Kunschak, Buresch, Czermak) 66 Szociáldemokraták (Renner, Seitz, Bauer) 71 Landbund (Winkler) 10 Nagynémetek (Foppa) 8 Heimatblock (Starhemberg) 6 Heimatblock disszidensei 2 Pártonkívüliek 2 165 Változások az év folyamán : Kormányban: Márc. 11-én Resch népj. min. lemond. Utóda Róbert Kerber. Máj. 11-én Weidenhoffer, Jakoncig és Bachinger miniszterek lemondanak, új pénzügy min.-ré Buresch, keresk. min.-ré Stockinger, tárcanélküli min.-ekké Schumy és Fey lettek kinevezve. Röviddel ezután Rintelen közokt. min. lemond, utódja Schuscbnigg igazságügymin., aki mindkét tárcát megtartja. Júl. 18-án Ender. tárcanélküli min.-ré lett kinevezve. A szept. 21-i kormány-rekonstrukció alkalmával alakult kabinet az év végéig hivatalban maradt. Parlamentben: Márc. 4-én a vasutassztrájk alkalmával a parlament a kormányt leszavazta, mire ez válaszul a parlamentet kikapcsolva kormányoz. A szövetségi tanácsból a ker. szocialisták kivonultak, a nemz. szocialistákat és egy velők szimpatizáló HW-tanácsost pedig mandátumaiktól megfosztot* ták. A kommunista pártot máj. 30-án, a nemz. szoc. pártot jún. 19-én minisztertanácsi határozattal betiltották. Fontosabb események az év folyamán : Belpolitikában: Dollfuss kancellár az év elején Münchenben, Schuschnigg igazságiigymin. Berlinben tett látogatással igyekezett a nagy-német párt támogatását a kormány számára biztosítani, ezt azonban nem sikerült elérniök. Hitler kancellár uralomrajutása után az o. nemz. szoc.-k febr. 1-én Bécsben fáklyás menetet rendeztek és rezolucióban követelték új választások kiírását. A hirtenbergi fegyverszállítások ügye a kormányt éles ellentétbe hozta a szoc. demokratákkal. Márc. 1-én demonstratív vasúti sztrájk volt, melynek a Nemzeti Tanácsban történt tárgyalása alkalmával márc. 4-én a Nemzeti Tanács három elnöke beadta lemondását. Ettől fogva a kormány egy, még a háborúból származó felhatalmazási törvény alapján a parlament kikapcsolásával kormányoz, a gyülekezési-, felvonulási- és sajtószabadságot korlátozza és kiáltvánnyal fordul a nemzethez. A lemondott utolsó parlamenti elnök márc. 15-re a képviselőházat összehívta, de az ülés érvényességét a kormány nem ismerte el. A Szövetségi Tanács márc. 17-i ülésén a kormány eljárását alkotmánysértésnek minősítette és ezen határozatát Miklas el-