Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
324 B Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2009 Az orosz külügyminiszterrel egy nemzetközi esemény margóján sikerült kétoldalú tárgyalást tartanunk. Megbeszéltük a kölcsönös érdekeket. Tekintettel bizonyos tőkemozgásokra - legismertebb a Szurgutnyeftyegaz - úgy fogalmaztam, hogy mi szeretjük az orosz befektetéseket, örülünk ennek - megjegyzem, a Hócipőben ez úgy jött le, hogy „az orosz pénz jó pénz, mondta a külügyminiszter, csak szeretjük tudni, mik a szándékai"; ez persze a legegyszerűbb változata az álláspontnak, ennél egy picit szofisztikáltabban hangzott el -, azaz: szeretjük, ha a befektetések arányosak, átláthatóak és kiszámíthatók. Az arányosság azt jelenti, hogy ne egyszerre akarjon egy befektető egy teljes vállalatot megszerezni, hanem a mostani tulajdonosokkal összhangban és velük együttműködve szívesen látunk egy arányos tulajdonszerzést; de rögtön következik a második feltétel, hogy átláthatóak legyenek a szándékok, és ezek alapján kiszámítható stratégiát tudjon felépíteni az a vállalat. S ha kulcsvállalatról van szó - akár a MOL-ról, akár a Malév-ról vagy másról -, akkor az nemzetgazdaságilag is fontos támpont, hogy ezek a nagy cégek milyen akciórádiusszal rendelkeznek, és mennyiben tudják a magyar gazdasági törekvéseket alátámasztani és elősegíteni. Október elején várhatóan Moszkvában folytatjuk a megkezdett, egyébként nagyon jó hangulatú megbeszélést Szergej Lavrovval. Elmentünk Kínába. Külügyminiszteri tárgyalások voltak, és az államelnök helyettese is fogadott. Hatvanéves a diplomáciai kapcsolatunk, számon tartanak, ismernek minket. Szeretnénk négy-öt nagy húzó gazdasági projektet beindítani - vannak ötletek -, és azokat modellként felmutatva húzni a többieket. A világ legnagyobb valutatartaléka van Kínában. A kereskedelmünk már 7 milliárd dollár fölött jár évente. És jó jel, hogy a magyar-kínai kereskedelem mintegy évi 10 százalékos ütemben nő, ami azt jelenti, hogy a kétoldalú forgalmunk tartja a kínai gazdaság növekedésének ritmusát, tehát rajta vagyunk ezen a motoron. Egy képviseletet bezártunk Hongkongban, és keressük azt, hogy hol nyissunk - lehet, hogy még idén - új képviseletet. Nem azért zártuk be a képviseletet, hogy örök időkre egy szűkebb körben maradjunk, hanem azért, hogy ott mozduljunk, ahol a kapcsolatok ezt indokolják. Még a végső döntés nem született meg, de aki nagyon kíváncsi, kezdheti keresni: Sanghajtól nyugatra egy szárazföldi 20-30 milliós város lesz a valószínű célpont. A kormánynak előterjesztjük majd az elképzeléseinket. Párizsban sor került külügyminiszteri tárgyalásra. Az EU belső ügyei és a keleti szomszédság kérdései dominálták. A németet már említettem. Az Egyesült Királysággal az EU margóján többször közös ügyekben beszéltünk. Igy elmondható, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával, plusz Németországgal élő, személyes külügyminiszteri kapcsolatunk van. Ez a hat nagy. A szomszédságról néhány szót. Új geopolitikai helyzet van. Huszonnégy új állam keletkezett a környékünkön, és az államképződési folyamat még
