Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I F ) 1 alkotásai nem csak honfitársaikra, hanem a magyar közönségre is mély és maradandó hatást gyakoroltak. Ezek azok a közös élmények, amelyek igazán összekötnek. A NATO afganisztáni műveletének folytatása és sikeres befejezése az egyik legkomolyabb kihívások, amellyel fennállása során a NATO szembenézett. Egyben talán a legigényesebb és legösszetettebb katonai művelet, amely döntő hatást gyakorol a Szövetség jelenére és jövőjére. A NATO tagállamai a biztonság és a stabilitás elősegítése mellett jó néhány fejlesztési programmal is támogatják egy olyan társadalom létrejöttét Afganisztánban, amely képes lesz saját törekvéseit valóra váltani. A Cseh Köztársaság és Magyarország már eddig is teljes odaadással vett részt ebben a sokrétű vállalkozásban, és eltökéltek, hogy így tegyenek a jövőben is. A NATO előtt álló másik súlyos kihívás: Koszovó. Ez korunk Európájának kétségtelenül a legbonyolultabb és legkényesebb biztonsági problémája. A függetlenség kikiáltása után kialakult helyzet egy sor érzékenységet és veszélyt, és ezek következményeként számtalan lehetséges konfliktust hordoz magában. Ez teljes politikai és katonai összhangot követel meg a Szövetségtől a cselekvés során. Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra is, amely a koszovói jogállamiság megerősítése érdekében saját küldetésére készül. Nem meglépő, ha a Koszovóban hamarosan párhuzamosan zajló műveletek politikai szinten is szükségessé teszik a NATO-EU együttműködés szorosabbra fűzését. Csak így érhető el, hogy a szemben álló felek visszafogottan és konstruktívan cselekedjenek. A NATO kulcsszerepet tölt be a szebb jövő kivívásában. A NATO-tól joggal várják, hogy erőteljes katonai jelenlétének fenntartásával mozdítsa elő a biztonság és stabilitás megőrzését Koszovóban, és a szomszédos térségben. A koszovói és a szerbiai fejlemények döntő hatással vannak a Nyugat-Balkán helyzetének jelenére és jövőjére. Másfelől viszont az új helyzet megköveteli a NATO-tól, hogy alaposan elemzés eredményeként megfontolt döntést hozzon arról: milyen más módon képes hozzájárulni Koszovó, valamint az egész nyugat-balkáni térség stabilizálódásának erősítéséhez. A biztonság és jólét feltételeit csak az teremtheti meg, ha a térség valamennyi országa csatlakozhat az euroatlanti integrációhoz. A NATO a bukaresti csúcstalálkozón - Albánia, Horvátország és a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaság tagsági meghívásával hozzájárul ennek a célnak az eléréséhez. Ily módon megvalósulhat a 2006. novemberi rigai csúcstalálkozón előirányzott stratégiai célkitűzés. A Szövetség történetében ez újabb jelentős mérföldkő lenne, hiszen tartós biztonságot és stabilitást teremtene ebben a korábban háborúk sújtotta térségben. Mindhárom ország folyamatosan teljesítette a belépés követelményeit. Most a NATO-ra hárul a
