Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
256 1 Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2008 gyar nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos aggodalmaival nemzetközi fórumokhoz fordult. A pilisszentkereszti konkrét eset egyben perdöntőnek bizonyul a kollektív kisebbségi jogok meglétével és el ismerhetőségével kapcsolatos vitában, hiszen nem kétséges, hogy a szóban forgó épület használata az egész közösség számára fontos, így nem az egyéni jog kategóriájába tartozik, éppen úgy, mint a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, és a saját kultúrához korlátozás nélküli hozzáférésre való igény. Április 2. A bukaresti csúcstalálkozó: a NATO új lehetőségei - Göncz Kinga magyar és Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter közös írása Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntő fontosságú időpontban tartja csúcstalálkozóját április 2 és 4 között Bukarestben, hiszen a NATO 26 tagállama ma komoly kihívások egész sorával néz szembe. Ezek érdemben csak akkor kezelhetőek, ha a Szövetség kész és képes folytatni az átalakulást, mivel ez alkotta és alkotja a NATO biztonsági eredményeinek alapját, és mindig újabb államok számára tette vonzóvá a tagságot. Története során a szövetség képesnek bizonyult arra, hogy alkalmazkodjon a biztonság állandóan változó körülményeihez, új típusú küldetéseket vállalt, új tagokat vett fel soraiba és törekedett képességeinek állandó fejlesztésére és kiterjesztésére. Az átalakulás azonban csak akkor érheti el a kívánt eredményeket, ha a szervezet megőrzi, sőt, erősíti tagállamainak szolidaritását. Ez minden szövetségestől megköveteli, hogy a konszenzus szellemében cselekedjen, ami ugyanakkor kötelezettségek és áldozatok vállalását jelenti. A közös feladatokból minden szövetségesnek, kicsinek és nagynak egyaránt ki kell vennie a részét. Magyarország és a Cseh Köztársaság megfelelt ezeknek az elvárásoknak, és a jövőben is ennek szellemében működik együtt. Országaink évezredes történelmében sok a közös elem. Sajátos fejlődésük ellenére ugyanazok a történelmi hatások érték őket, mind kulturális, mind politikai tekintetben. Mindkét társadalom ugyanazokat az eszméket vallja. Ma őszinte és megbízható szövetségként tekintenek egymásra. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik megőrizték ezeket az hagyományokat, és akik vészterhes időszakokban is hozzájárultak a tisztességes, jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. A cseh társadalom széleskörű rokonszenve kísérte az 1956-os magyar forradalmat, amely nyíltan szembeszállt a diktatúrával. Magyarország a hetvenes és nyolcvanas években különösen a fiatal csehek számára a kulturális szabadság szigetét jelentette. A cseh művészek
