Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I

F ) 1 0,17%-át, 2015-ben 0,33%-át fordítja a fejlesztési együttműködésre, amelyben komoly szerepet kapnak a magyar civil segélyszervezetek. Magyarország egyetért azzal, hogy a legsürgetőbb feladat az afrikai szegénység csökkentése és a nélkülözés mérséklése. Egyúttal arra törekszik, hogy a nemzetközi donorközösség földrajzilag kiegyensúlyozottan alakítsa fejlesztési politikáját. Szoros nemzetközi fejlesztési együttműködési partneri viszonyt tart fenn Európa keleti és déli térségével, valamint néhány rászoruló távol-keleti országgal. Kiveszi részét a természeti katasztrófák miatt szenvedő települések és térségek ellátási gondjainak enyhítéséből és a helyreállítási munkálatokból. Migráció Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthető legális migrációt. Felkészül a munkavállalók és más, hosszabb ideig itt tartózkodó külföldiek integrálására, fokozatosan emelve a társadalom befogadó készségének és képességének szintjét. Törekszik azon feltételek megteremtésére, amelyek a menekültek sikeres társadalmi, munkaerő-piaci integrációjához szükségesek, ugyanakkor megakadályozza, hogy a menekültügyi eljárást gazdasági migrációs célok érdekében vegyék igénybe. Megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszédos országokban és a diaszpórában élő, magyar nemzetiségű illetve kulturális identitású bevándorlóknak, de - szem előtt tartva a szülőföldön való boldogulás kívánalmát - nem célja tömeges áttelepülésük ösztönzése. Kultúra, tudomány, oktatás A diplomáciai eszközrendszer bővülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság robbanásszerű növekedésével a kultúra egyre erőteljesebben hat a külkapcsolatok alakulására is. Az új világ innovatív tényezőinek saját identitásuk, értékeik, kultúrájuk megtartása mellett képesnek kell lenniük az egyetemes értékek befogadására és kiegészítésére egyedi, nemzeti és regionális identitáson alapuló elemekkel. A gazdag és sokrétű kulturális hagyományokkal rendelkező Magyarország a kultúra, mint külkapcsolati tényező felértékelődésének egyértelmű haszonélvezője lehet. Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelősséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata - építve a 2011. évi uniós elnökségből adódó lehetőségekre is - korszerű és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely