Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
|. • Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2008 - tükrözi, és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét, - megjeleníti az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, - épít a történelmi, szociológiai tényekre, - bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit, - bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét. A magyar nemzet történelmi tapasztalatából, helyzetéből következő fontos magyar hozzájárulás az egymást kiegészítő, összenövő kultúrák gyakorlatának nemzetközi terjesztése, kifejezésre juttatva, hogy a kultúrák közötti ellentétek feloldhatók, a törésvonalak eltüntethetők, de legalábbis enyhíthetők. A magyar tudomány feladata, hogy a hazai bázist erősítve integrálódjon a kutatás és fejlesztés nemzetközi rendszerébe, mindenekelőtt az Európai Kutatási Térségbe, kihasználva az uniós tagság kínálta előnyöket. Gondoskodnia kell arról, hogy a világban bárhol keletkező új tudományos eredmények a jövő magyar nemzedéke számára hozzáférhetőek és elsajátíthatóak legyenek, mindent el kell követnie, hogy a jövő felé fordítsa a társadalom figyelmét és erősítse készségét a megújulásra. A tudomány tárgyi eszközrendszerének koncentrációjával olyan központo(ka)t kell létrehozni, amelyek színvonala lehetővé teszi, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játsszon a tudományos megismerés területén kialakult nemzetközi, mindenekelőtt uniós munkamegosztásban. A tudomány eredményeinek gazdasági hasznosításában, az innováció kiterjedt és világszerte gyorsuló folyamatában Magyarországnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia. Az ország célja, hogy a műszaki és természettudományos szakemberek arányát érzékelhetően növelve, a nemzetközi együttműködést kihasználva - erősítse a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységet, és versenyképes innovációs kapacitásokat hozzon létre, - elérje, majd meghaladja az uniós tagállamok innovációs dinamikájának átlagát, - érzékelhetően növelje a piacra bevezetett új termékek arányát, a szabadalmak számát. Az oktatás azzal szolgálhatja a magyar gazdaság és társadalom, és különösen a fiatal nemzedék nemzetközi versenyképességét, hogy rugalmasan alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez, felkészít az élethosszig tartó tanulásra, kiemelt figyelmet fordít az idegen nyelvek elsajátítására, az információs és kommunikáció-technológiai ismeretekre, erősíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot. A felsőoktatás a képzés és a képzettek nemzetközi versenyképességének megteremtése mellett az akadémiai szféra és a gazdaság kapcsolatának erősítését is célozza. Feladata - az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térség részeként - az oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás növelése,
