Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

gadják az értékrendjét, és amelyek törekszenek is arra, hogy kapcsolatban legye­nek az Európai Unióval. A nyitottság mellett a nagyobb integráció irányába tett Magyarország lépéseket. Ennek most különös aktualitást ad annak meghatározá­sa, hogy mi legyen az európai alkotmány megalkotásában a következő lépés. Legutóbb június 18-án Luxemburgban a külügyminiszterek tárgyalták meg ezt a kérdést, és még e héten lesz további tárgyalása a csúcsértekezleten. Ha a kifelé nyitott, befelé integrált Európát szorgalmazva a legfontosabb törekvéseket össze­foglaljuk: intenzíven részt vettünk a Berlini Nyilatkozat létrehozásában, az al­kotmány-szerződés jövőjének a megtárgyalásában. Nagyon fontos feladata ennek az évnek a schengeni csatlakozásra való fel­készülés. Emellett Magyarország eldöntötte, hogy a Prümi Szerződéshez is csat­lakozik, tehát az integráció irányába további lépéseket tesz. Magyarországnak sajátos szerepe is van az Európai Unión belül, ami összefügg geopolitikai helyze­tünkkel, és ez hozzáadott értéket is képvisel. Egyrészről a nyugat-balkáni kérdé­sek kapcsán Magyarország az egész régió stabilitásának a fontosságát hang­súlyozza; másrészről ehhez jelentős aktivitással járul hozzá. Részben a V4-en belül, részben a Regionális Partnerségen belül Magyarország a bel- és igazság­ügyi együttműködés területén segít a nyugat-balkáni országoknak, folyamatosan különböző szakértői segítségeket nyújt. Ugyanígy, a keleti szomszédság-politi­kában is fontos szerepe van Magyarországnak. Fontos történése volt az elmúlt évnek Kisinyovban a közös vízumátvevő központ megnyitása, amely - reménye­ink szerint - európai modell is lesz a továbbiakban; itt több EU-tagország csatla­kozott a magyar nagykövetség által nyújtott szolgáltatáshoz. Feladatunk, hogy a magyar érdekeket nyomatékosan képviseljük külön­böző területeken. Például agrárterületen a kukoricaintervenció ügyben, a többlet­készletezés ügyében; a génmanipulációtól mentes kukoricára vonatkozó szabá­lyozás fenntartása ügyében komoly lobbytevékenység folyt, és ezek nagy része sikeres is volt. A másik fontos terület a szomszédsági kapcsolatok területe. Ennek kétféle értelmezése van, egyrészt az Európai Unió szomszédsági kapcsolatrend­szere, ami a tágabb szomszédságra vonatkozik, illetőleg a közvetlen szom­szédságunk. Azt lehet látni, hogy a világ egységként tekint erre a régióra, tehát nagyon fontos, hogy itt mi történik. Fontos számunkra, hogy mennyire sikeresek a régió országai, és a versenyképességet közvetlenül befolyásoló tényező is, hogy milyenek közöttük a kapcsolatok. A kapcsolatokat a közös európai perspektíva nevében építjük. Tudjuk, voltak feszültségek is. Egyébként azt látjuk a világ min­den részén, hogy a szomszédsági kapcsolatok feszültséggel terheltek, hiszen történelme során az országoknak az ütközései többnyire a szomszédos országok­kal vannak. Komoly együttműködések alakultak ki a civil szereplők és a dip­lomácia között az utóbbi évben az ilyen feszültségek rendezésében. Azt látjuk, hogy nem feltétlenül a politika lehet a legfontosabb szereplő, bár nagyon fontos szerepe van a politikának is. Látjuk, hogy fokozatosan épülnek a civil kapcsola­tok, amelyek részben gazdaságiak: a szomszédos országokkal kölcsönös befek­276

Next

/
Thumbnails
Contents