Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007
gadják az értékrendjét, és amelyek törekszenek is arra, hogy kapcsolatban legyenek az Európai Unióval. A nyitottság mellett a nagyobb integráció irányába tett Magyarország lépéseket. Ennek most különös aktualitást ad annak meghatározása, hogy mi legyen az európai alkotmány megalkotásában a következő lépés. Legutóbb június 18-án Luxemburgban a külügyminiszterek tárgyalták meg ezt a kérdést, és még e héten lesz további tárgyalása a csúcsértekezleten. Ha a kifelé nyitott, befelé integrált Európát szorgalmazva a legfontosabb törekvéseket összefoglaljuk: intenzíven részt vettünk a Berlini Nyilatkozat létrehozásában, az alkotmány-szerződés jövőjének a megtárgyalásában. Nagyon fontos feladata ennek az évnek a schengeni csatlakozásra való felkészülés. Emellett Magyarország eldöntötte, hogy a Prümi Szerződéshez is csatlakozik, tehát az integráció irányába további lépéseket tesz. Magyarországnak sajátos szerepe is van az Európai Unión belül, ami összefügg geopolitikai helyzetünkkel, és ez hozzáadott értéket is képvisel. Egyrészről a nyugat-balkáni kérdések kapcsán Magyarország az egész régió stabilitásának a fontosságát hangsúlyozza; másrészről ehhez jelentős aktivitással járul hozzá. Részben a V4-en belül, részben a Regionális Partnerségen belül Magyarország a bel- és igazságügyi együttműködés területén segít a nyugat-balkáni országoknak, folyamatosan különböző szakértői segítségeket nyújt. Ugyanígy, a keleti szomszédság-politikában is fontos szerepe van Magyarországnak. Fontos történése volt az elmúlt évnek Kisinyovban a közös vízumátvevő központ megnyitása, amely - reményeink szerint - európai modell is lesz a továbbiakban; itt több EU-tagország csatlakozott a magyar nagykövetség által nyújtott szolgáltatáshoz. Feladatunk, hogy a magyar érdekeket nyomatékosan képviseljük különböző területeken. Például agrárterületen a kukoricaintervenció ügyben, a többletkészletezés ügyében; a génmanipulációtól mentes kukoricára vonatkozó szabályozás fenntartása ügyében komoly lobbytevékenység folyt, és ezek nagy része sikeres is volt. A másik fontos terület a szomszédsági kapcsolatok területe. Ennek kétféle értelmezése van, egyrészt az Európai Unió szomszédsági kapcsolatrendszere, ami a tágabb szomszédságra vonatkozik, illetőleg a közvetlen szomszédságunk. Azt lehet látni, hogy a világ egységként tekint erre a régióra, tehát nagyon fontos, hogy itt mi történik. Fontos számunkra, hogy mennyire sikeresek a régió országai, és a versenyképességet közvetlenül befolyásoló tényező is, hogy milyenek közöttük a kapcsolatok. A kapcsolatokat a közös európai perspektíva nevében építjük. Tudjuk, voltak feszültségek is. Egyébként azt látjuk a világ minden részén, hogy a szomszédsági kapcsolatok feszültséggel terheltek, hiszen történelme során az országoknak az ütközései többnyire a szomszédos országokkal vannak. Komoly együttműködések alakultak ki a civil szereplők és a diplomácia között az utóbbi évben az ilyen feszültségek rendezésében. Azt látjuk, hogy nem feltétlenül a politika lehet a legfontosabb szereplő, bár nagyon fontos szerepe van a politikának is. Látjuk, hogy fokozatosan épülnek a civil kapcsolatok, amelyek részben gazdaságiak: a szomszédos országokkal kölcsönös befek276