Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

tetések vannak; a munkahelyteremtés már együtt számol a határ két oldalán levő elérhető munkaerővel. Ugyanígy sok egyetemi együttműködés, diákcsere, kutatói együttműködés van, ami mind megalapozza a további közös fejlődést. Noha meglehetősen differenciált a szomszédságunk, a határon túli magyar közösségeknek nagy része most már európai polgár is, és ez határozza meg a kapcsolattartás lehetőségeit. Ugyanakkor kiemelten kell figyelnünk azokra az országokra, amelyeknek nincs, vagy legalábbis csak a távolabbi jövőben van európai integrációs perspektívájuk. Ennek a differenciálásnak megfelelően alakultak részünkről a támogatások és egyebek is. A világon mindenhol és Magyarországon is a gazdasági diplomácia nemzeti érdekérvényesítés nagyon nyomatékos szelete. Intenzív kormányzati együttműködést igényel ez mindenhol, de különösen azokban az országokban, ahol erős központi hatalom van, mert ezekben nagy a jelentősége annak, hogy a kormányzat támogatja-e az üzleti szereplők adott törekvéseit. Számunkra közvetve és közvetlenül is fontos, hogy a magyar cégek sikeresek legyenek. Ilyen szempontból Ázsia az egyik kiemelt térség törekvéseinkben. Azt látjuk, hogy a világgazdaság elsődleges növekedési centruma ma Ázsia, és a nemzetközi kapcsolatokban is egyre nagyobb szerepe van Ázsiának. Ugrásszerű a fejlődés a kereskedelmi forgalmunkban: 2002-ben 3,6 milliárd dollárnyi kereskedelmi forgalmunk volt ázsiai országokkal, 2006-ban 14 milliárdos, ami (négy év alatt számítva) megnégyszereződése a forgalomnak. Ugyanígy azt lehet látni, hogy a magyarországi külföldi működötökének a 10 százaléka Ázsiából érkezik. Természetesen további lehetőségek is vannak. Ez fejeződik ki azokban a látogatásokban, amelyek elmúlt évben az én programomban is szerepeltek: India, Kína, Dél-Korea, Pakisztán. Mindegyik nagyon fontos ezekből a szempontokból. A gazdasági diplomácia szempontjából Kelet- és Délkelet-Európa természetesen nagyon fontos Magyarország számára. Ez az a terület, ahová a magyar kis és közepes vállalkozások is el tudnak jutni mint olyanok, amelyek nem rendelkeznek olyan szakemberi illetőleg pénzügyi forrással, ami távolabbi régiókbeli megjelenést is lehetővé tenne. Tudjuk, hogy a rendszerváltás után a keleti piac összeomlása Magyarország számára nagyon komoly hátrányokat jelentett. Ennek az újjáépítése folyik nagyon nyomatékosan; Oroszország irányába 69 százalékkal, Ukrajna irányába 60 százalékkal nőtt a magyar kivitel 2006-ban. Az agrárgazdaság, agrárkivitel szempontjából nagyon lényeges ez a térség, és az energiabiztonságunk szempontjából szintén nagyon fontos - fókuszban Oroszország és a Kaspi-tengeri térség. Nemrég jártam Azerbajdzsánban, ahol a tárgyalásokon az egyéb gazdasági fejlesztések mellett az energiabiztonsági területen történő együttműködés is szerepelt. Fontos az Öböl-térség. Azt látjuk, hogy ott is - főleg az energiahordozókra alapozva - komoly gazdasági fejlődés van, és nagyon sok a befektetésre váró szabadtőke; természetesen szeretnénk, ha ez Magyarország irányába is elindulna, 277