Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

Szeptember 10. SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE ZENTA VÁROS FENNÁLLÁSÁNAK 500. ÉVFORDULÓJÁN (Szerbia, Zenta, 2006. szeptember 10.) (

http://www.keh.hu/keh/beszedek/20060910zenta.html) Tisztelt Köztársasági Elnök úr! Polgármester úr! Tisztelt zentai Polgárok! Örömmel veszek részt Zenta város jubileumán, amely egyben az államalapító királyunk nevére szentelt templom építésének 250. évfordulója is. Zenta éppen ötszáz éve emelkedett a szabad királyi város rangjára. Ezt annak köszönhette, hogy ötven évvel korábban Nándorfehérvár (a mai Belgrád) hős védői - köztük a magyar és szerb vitézek - feltartóztatták az oszmán birodalom előretörését. Bár a régió lakosai később mégis több mint százötven évig török hódoltság alatt éltek, megtartották a hitüket és őrizték a keresztény Európához tartozásukat. Azután az 1600-as évek végén magyarok, szerbek és a térség más népei ismét együtt küzdöttek számos harctéren, így a zentai csatában is, amely végleg pontot tett az oszmán birodalom közép-európai jelenlétére. A bácskaiak szívós munkával használták ki, hogy visszatértek a nyugati, európai közösségbe. Virágzó települést hoztak létre a régi Zenta helyén. A Szent István templom felszentelése fontos volt ebben a folyamatban. Azt bizonyította, hogy az újrakezdés sikeres volt, és hosszú távra szól. Ahogyan akkor, ma ismét megnyílt az újrakezdés lehetősége az északbácskai terület, az egész Vajdaság, az egész Szerbia előtt. Az Európához való csatlakozás lehetősége ez. Hogy milyen lesz ennek a kicsiny régiónak a jövője, az ma sem csak itt dől el; de függ a szerbiai választópolgárok közös döntéseitől is. Függ attól, milyen parlamentet, milyen kormányt választanak maguknak. És főként attól, milyen alkotmányt fogadnak el Az Európához való visszatéréshez szükség van a demokratikus erők összefogására. Reménykeltő, hogy a döntő lépések előkészítésében - mint például az alkotmány megalkotása - olyan európai elkötelezettségű személyiségek is részt vesznek, mint Borisz Tadic elnök úr. Magyarország őszintén kívánja és segíti e folyamat sikerét. Reméljük, hogy Szerbia és a Vajdaság minden polgára élvezheti a jogállam biztonságát, személyes biztonságban és békében élhet itt. Nem kell senkinek attól tartania, hogy támadásoknak lesz kitéve csupán azért, mert más a nemzetisége vagy más az anyanyelve, mint a többségé. Reméljük, elvárjuk ezt. És örömmel jelentem, hogy Borisz Tadic elnök úr személyesen garanciát vállalt, hogy nem ismétlődnek meg a vajdasági kisebbségek, köztük a magyarok elleni támadások. A demokratizálódási folyamatnak nagyon fontos része az is, hogy a vajdasági magyarság realistán, de öntudatosan és bátran határozza meg saját jövőképét. Örömmel tapasztalom, hogy a szerbiai magyarságnak pontos képe van 263