Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

Tisztelt Elnök úr! Viharos történelmünk közös emlékezete és tanulságai, a két ország közötti kapcsolatok sokszínű szövete szilárd alapot ad arra, hogy egymással összefogva sikerrel küzdjünk meg az előttünk álló kihívásokkal, és bizakodással tekintsünk Európa jövőjére. Csak közösen, együttes fellépésünkkel, egymást erősítve és támogatva lesz arra lehetőségünk, hogy megőrizzük önálló arculatunkat, s a siker reményében fáradozzunk nemzeteink felemelkedéséért, jövőbeni békés és szabad fejlődésének biztosításáért. Emelem poharam Elnök úr és valamennyi kedves Vendég egészségére, Litvánia virágzására, a litván nép boldogulására, országaink barátságára és együttműködésére! Szeptember 8. SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK BESZÉDE A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMA TISZTELETÉRE ADOTT FOGADÁSON (a Fórum budapesti értekezlete alkalmából adott fogadás) (

http://www.keh.hu/beszedek/20060908kmkf.html) Tisztelt Képviselő asszonyok és Képviselő urak! Tisztelt Házelnök asszony! Nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket a tanácskozásuk zárónapján itt a Sándorpalotában. Örülök annak, hogy ismét módom van az országhatárokon kívül élő magyarokkal, ezúttal a magyar közösséget képviselő politikusokkal találkozni. Meggyőződésem, hogy minden magyart, aki Magyarország határain kívül - akár a Kárpát-medencében, akár másutt - él, a magyar nemzet részének kell tekintenünk, ha ő is ezt az identitást vallja. Ezt az azonosságot a közös anyanyelv, a közös múlt és az élő kultúra, a közös történelmi tudat határozza meg. Meggyőződésem, hogy az államhatárokkal elválasztott és részben szétszórtan is élő magyar nemzet, mint nyelvi, tudati (lelki) és kulturális közösség - egyszóval kultúrnemzet - egy és oszthatatlan. Ha pedig egy nemzet tagjai vagyunk, felelősséget viselünk egymásért. „Egymás terhét hordozzátok" - írta Szent Pál a galatáknak. Ebben a kölcsönös viszonyban is azonban az anyaország viseli a legnagyobb felelősséget politikai, erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt. Ezt a felelősségvállalást Magyarországnak minden időben demonstratíve a világ elé kell tárnia. A nemzeten belül viszont az az anyaország felelőssége, hogy segítsen a határain kívüli magyaroknak és közösségeiknek abban, hogy szabadon vállalhassák magyar voltukat és magyarként élve boldoguljanak. Fontos, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos alapelveket a Magyar Köztársaság Alkotmánya részletesen tartalmazza. Kívánatos lenne, hogy ezek megfogalmazásában a magyar nemzet egyetértésre jusson. Idén március 15261