Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006
a történelem mutatja, a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlása pozitív gazdasági, szociális és kulturális hatásokat hoznak, Európa egészét tekintve eddig kihasználatlan lehetőségeket eredményeznek. Hasonló tanulság állapítható meg a kibővített Európa utóbbi két évére visszatekintve. Azon tagállamok, amelyek a kezdetektől megnyitották munkaerőpiacaikat, nem tapasztaltak súlyos zavarokat; nem történt tömeges beáramlás az új tagállamokból; a szociális turizmustól és szociális dömpingtől való félelem egyszerűen indokolatlannak bizonyult. Ellenkezőleg: a migráns munkavállalók hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a termelékenységhez, amellett a munkaerőpiacukat megnyitott országokban a legális munkavállalás jelentősen csökkentette az illegális alkalmazást. Ugyanakkor az új tagállamok állampolgárai az átmeneti időre elfogadott intézkedések folytán továbbra is adminisztratív akadályokba ütköznek az unióban. El kell kerülni, hogy a - bár korlátozott - jogokkal és lehetőségekkel rendelkező európai polgárok elkülönítettnek és diszkrimináltnak érezzék magukat. A munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása nem csupán elvi kérdés a V-4 országok és Szlovénia kormányai felfogásában. Ezek a szabadságok kézzelfogható hasznot, versenyképességet biztosítanak az uniónak; a munkavállalók és a szolgáltatások korlátozása pedig komoly akadályt jelent a közösen elfogadott és felülvizsgált Lisszaboni Folyamat, a növekedési és foglalkoztatási közös európai stratégia szempontjából. A V-4 országok és Szlovénia teljes erővel részt vesz a belső piac hatékony működését korlátozó és napjainkig fennmaradt akadályok lebontásában. Országaink meg vannak győződve arról - amint ezt a Kok Jelentés korábban is hangsúlyozta -, hogy a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása, beleértve a kiközvetített munkavállalók szabad áramlását is, elengedhetetlenül szükséges a belső piaci korlátok teljes lebontásához. Az átmeneti időszak első szakaszának végével (2006 áprilisa) a tagállamok számára adott a lehetőség, hogy eldöntsék: biztosítani kívánják-e a szabad munkavállalás alapvető jogát az új tagállamokból érkezőknek és ily módon hozzájárulnak-e Európa versenyképességének növeléséhez, vagy pedig fenntartják a Csatlakozási Szerződésben foglalt korlátozásokat. Mind a régi, mind az új tagállamok, valamint az unió egésze szempontjából az eddigiek pozitív és negatív tapasztalatainak értékelése megkönnyítheti az érintett kormányok felelősségteljes döntéshozatalát. Rendkívül fontosnak tartjuk az Európai Bizottságnak az átmeneti intézkedésekről kiadott Közleményét. Mint a V-4 országok és Szlovénia foglalkoztatási ügyekben illetékes miniszterei ezért fontosnak tartjuk, hogy a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács márciusi ülésén erről politikai vitára legyen lehetőség, az Európai Bizottság e dokumentuma alapján. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok közös érdeke nem korlátok felállítása, hanem az európai munkapiac átláthatóvá és a gazdasági szükségletek iránt érzékennyé tétele, továbbá a rugalmasságnak és a biztonságnak összehangolt 192