Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

a történelem mutatja, a munkavállalók és a szolgáltatások szabad áramlása pozitív gazdasági, szociális és kulturális hatásokat hoznak, Európa egészét tekintve eddig kihasználatlan lehetőségeket eredményeznek. Hasonló tanulság állapítható meg a kibővített Európa utóbbi két évére visszatekintve. Azon tagállamok, amelyek a kezdetektől megnyitották munkaerőpiacaikat, nem tapasztaltak súlyos zavarokat; nem történt tömeges beáramlás az új tagállamokból; a szociális turizmustól és szociális dömpingtől való félelem egyszerűen indokolatlannak bizonyult. Ellen­kezőleg: a migráns munkavállalók hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és a termelékenységhez, amellett a munkaerőpiacukat megnyitott országokban a legá­lis munkavállalás jelentősen csökkentette az illegális alkalmazást. Ugyanakkor az új tagállamok állampolgárai az átmeneti időre elfogadott intézkedések folytán továbbra is adminisztratív akadályokba ütköznek az unió­ban. El kell kerülni, hogy a - bár korlátozott - jogokkal és lehetőségekkel rendel­kező európai polgárok elkülönítettnek és diszkrimináltnak érezzék magukat. A munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása nem csupán elvi kérdés a V-4 országok és Szlovénia kormányai felfogásában. Ezek a szabadságok kézzelfogható hasznot, versenyképességet biztosítanak az uniónak; a munkavállalók és a szolgáltatások korlátozása pedig komoly akadályt jelent a kö­zösen elfogadott és felülvizsgált Lisszaboni Folyamat, a növekedési és foglalkoz­tatási közös európai stratégia szempontjából. A V-4 országok és Szlovénia teljes erővel részt vesz a belső piac hatékony működését korlátozó és napjainkig fenn­maradt akadályok lebontásában. Országaink meg vannak győződve arról - amint ezt a Kok Jelentés korábban is hangsúlyozta -, hogy a munkavállalók és a szol­gáltatások szabad áramlásának biztosítása, beleértve a kiközvetített munkaválla­lók szabad áramlását is, elengedhetetlenül szükséges a belső piaci korlátok teljes lebontásához. Az átmeneti időszak első szakaszának végével (2006 áprilisa) a tagál­lamok számára adott a lehetőség, hogy eldöntsék: biztosítani kívánják-e a szabad munkavállalás alapvető jogát az új tagállamokból érkezőknek és ily módon hoz­zájárulnak-e Európa versenyképességének növeléséhez, vagy pedig fenntartják a Csatlakozási Szerződésben foglalt korlátozásokat. Mind a régi, mind az új tagál­lamok, valamint az unió egésze szempontjából az eddigiek pozitív és negatív ta­pasztalatainak értékelése megkönnyítheti az érintett kormányok felelősségteljes döntéshozatalát. Rendkívül fontosnak tartjuk az Európai Bizottságnak az átmeneti intéz­kedésekről kiadott Közleményét. Mint a V-4 országok és Szlovénia foglalkoztatá­si ügyekben illetékes miniszterei ezért fontosnak tartjuk, hogy a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács márciusi ülésén erről politikai vitára legyen lehetőség, az Európai Bizottság e dokumentuma alapján. Meggyőződésünk, hogy a tagállamok közös érdeke nem korlátok felállí­tása, hanem az európai munkapiac átláthatóvá és a gazdasági szükségletek iránt érzékennyé tétele, továbbá a rugalmasságnak és a biztonságnak összehangolt 192

Next

/
Thumbnails
Contents