Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

nélkül, de mély hittel érdemes véghezvinni - Magyarország kormánya így viszonyul ehhez a kérdéshez. Február 23. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK POHÁRKÖSZÖNTŐJE A JACQUES CHIRAC FRANCIA ÁLLAMFŐ TISZTELETÉRE RENDEZETT DÍSZVACSORÁN (

http://www.keh.hu/main.php?fm-7&am=2&l=&hir=250&keres=) Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Francia és Magyar Barátaim! Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy Budapesten üdvözölhetjük a Francia Köztársaság elnökét és küldöttségét. Barátokkal találkozni mindig jóleső érzés, különösen ha azt olyan gazdag múlt és jelen teszi vonzóvá, mint a francia-magyar kapcsolatok sok fényes lapja. Öröm föllapozni e lapokat. Ahogy a jó vacsora igazi ízeit a jófajta nemes francia és magyar bor emeli ki igazán, úgy a két ország viszonyát is az ezer év tükrében érdemes szemlélni. Szent István királyunk, a keresztény magyar állam megalapítója, koronáját s vele a pápai elismerést, az önálló egyházszervezési felhatalmazást történelmi hagyományaink szerint az első francia pápától, Gerbert d'Aurillactól, a későbbi II. Szilveszter pápától kapta. Az európai közösséghez tartozásunk ezer évvel ezelőtt e két nagyszerű személyiséggel kezdődött; története most, alig két hónap múlva teljesedik ki, amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. És itt van egy másik régi francia-magyar szál, mely a jelenig vezet: Anjou Károly Róbert és Anjou Nagy Lajos, Magyarország e két nagy királyának nevéhez nagy gazdasági és kulturális felvirágzás fűződik. A Károly Róbert által 1335-ben a Duna feletti Visegrád várába összehívott Első Visegrádi Konferenciának köszönhetően, a közép- és kelet-európai térség politikai egységének megerősítése európai történelmet csinált. Hat évszázaddal később ennek üzenetét vitte tovább az 1991-ben Visegrádon létrehozott Második Visegrádi Konferencia. Történelmi kapcsolataink legszebb lapjai a szabadság élményéből táplálkoznak, amelynek szeretete e két nemzetet leginkább köti össze. A XVIII. század első éveiben a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban segítséget a francia uralkodótól kaptunk. Későbbi forradalmaink szabadságinspirációja is jórészt francia földről jött. Ám a francia forradalom nemcsak eszméivel, hanem jelképeivel is hatott Magyarországra. Az 1848-as szabadságharc idején ennek hatására tűztek kokárdát kabátjukra a magyarok. Az 1956-os magyar szabadságharc számunkra - és talán nem csak a mi számunkra - a közelmúlt európai és magyar 227