Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

ugyanazt a támogatást. Ez fájdalmas dolog. Szeretném azt, hogy ez az átmenet fájdalommentes legyen azon országok számára, amelyek eddig nagyon jelentős támogatást kaptak, de most az új belépők miatt kevesebb jut nekik. Ezért támo­gatnám azt, hogy az 1,24 százalékos arány maradjon meg, és realizálódjon. Ezzel ezt az átmenetet lehetne ezeknek az országoknak biztosítani. De hadd mondjam meg: nekünk az a lényeges, hogy a tíz ország részesedése bármelyik variáció esetén ugyanannyi legyen; ugyanannyit kapjunk akkor, ha 1,24 vagy 1,0 százalék a befizetés. Mert ez a szolidaritás! Most ennek a tíz országnak van szüksége se­gítségre azért, hogy mindannyiunk érdekében egy erősebb Európa szülessen, és nemcsak az újak érdekében, hanem mindannyiunk érdekében. Azt is hozzáteszem egyúttal, hogy a pénzügyi támogatásoknak a versenyképesség növelésével kap­csolatos strukturális átalakulását természetesen mi vállaljuk. Magyarország szem­be mer nézni azzal, hogy a versenyképesség érdekében szükséges pályázatokat, projekteket el tudja készíteni, ez a számunkra teljesen elfogadható dolog. Végül, nagyon röviden hadd szóljak a globalizáció és a világverseny kérdéséről! Ez ugyanis természetesen érinti a transz-atlanti kapcsolatokat is. Erről úgy vélekedem, hogy a transz-atlanti együttműködés kérdésében valójában érték­azonosság és érdekazonosság is van. Értékazonosság van, mert Amerika ugyan­azokat az értékeket képviseli, mint Európa; nincs igazán eltérő érték. Azt azonban tudni kell, hogy mikor van itt az ideje az együttműködésnek, és mikor a verseny­nek. Hogy én úgy gondolom, nincs alternatívája az együttműködésnek a transz­atlanti viszonyban, ez nem azt jelenti, hogy nem gondolom azt, hogy verseny van Európa és Amerika között. Ebben a versenyben mi szeretnénk jól szerepelni, szeretnénk Európában jó eredményeket elérni; azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a versenyben Magyarország részt kíván venni. Ugyanakkor Magyar­ország politikai szempontból nem kíván választani Európa és Amerika között. Azt is hozzá kell tennem, hogy Magyarország a nemzetközi kapcsolatai­ban egyfajta diverzifikációra törekszik. Magyarországnak az Európai Unióval folytatott kereskedelme 80 százalék a kereskedelmen belül. Nem nagyon tudok másik ilyen európai országot mondani. Ez egyrészt nagyszerű, mert nagyon erő­sen be vagyunk integrálódva Európába; de amikor lefelé megy a konjunktúra és rossz a helyzet, akkor persze ez nekünk sem jó, másfelől rettenetesen nagy függő­séget is jelent. Ezért mondom azt, hogy miközben abszolúte európai orientáltsá­gúak vagyunk, aközben szeretnénk bizonyos diverzifikációt, amiben helye van Amerikának, és helye van természetesen az olyan nagy és egyre dinamikusabb országoknak, mint Kína, Oroszország és India. Befejezésképpen és összegezésül: mindannyiunknak igazi esély az Eu­rópai Unió bővítése, de mindannyiunk számára rejt veszélyeket is. Azt gondolom, esély egy egyesülő, megújuló, friss Európára. És azt gondolom, hogy illúziók 226

Next

/
Thumbnails
Contents