Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

nak korábbi rögzítését kővetően - a magyar külügyminiszterrel Budapesten folytatott megbeszélése alkalmával a törvény tartalmát illetően nem tette vitássá a magyar értékelést; az érintett országokkal való konzultációkat szorgalmazta, amivel a magyar fél egyetértett és ezt figyelembe véve jár el. Október 30. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA ROMÁNIA KORMÁNYÁNAK A MAGYAR KEDVEZMÉNYTÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS 2001. október 29-i NYILATKOZATÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A Magyar Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti kisebbségek védelmének. A kulturális sokszínűség megőrzése a magyar társadalom számára állandó feladatot jelentett és jelent napjainkban is. Magyarország ebből kiindulva törvényi formában rendezte a területén élő kisebbségek jogait, többek között kisebbségi önkormányzatok felállítása, a kisebbségek államalkotó mivoltának és szabad identitásválasztása elvének elismerése révén, illetve jelentős költségvetési források biztosításával. Magyarország tudatában van annak, hogy a kisebbségek védelmében a lakóhely szerinti államuk szerepe és felelőssége elsődleges, ugyanakkor természetesnek tartja és ösztönzi, hogy az ország területén élő nemzeti kisebbségeket az anyanemzeteik támogatásban részesíthessék, kiegészítő támogatást nyújtsanak saját nemzeti kisebbségeiknek. Az ET Velencei Bizottsága 2001. október 19-én elfogadott 168/2001. számú jelentése ugyanezen az elvi alapon állva erősíti meg a kisebbségek támogatásának a magyar törvényben meghatározott hasonló jellegű támogatási formáit. A jelentés az oktatás és a kultúra területén hangsúlyozza e támogatási formák lehetőségét, amennyiben ezek a kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolat fenntartását és erősödését szolgálják. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jelentés a gazdasági és szociális jogok területén sem zárja ki kedvezmények adásának lehetőségét, azt csupán legitim célokhoz és e célokkal arányos intézkedésekhez köti. Magyarország határain kívül élő nemzeti kisebbségeinek a létszáma és az identitásuk megőrzésére irányuló kifejezett igénye ténykérdés. Azt a problematikát, amit e közösségeknek a szülőföldön való megtartása és egyben identitásának megőrzése jelent, a magyar törvény a nemzetközi jogban és gyakorlatban ismert és alkalmazott jogi eszközökkel igyekszik kielégítően rendezni mind az oktatási és kulturális igények kielégítése révén, mind a feketemunka kiküszöbölése és a szomszédos országokból Magyarország felé irányuló kivándorlás leféke325