Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

magyar nemzeti kisebbség gyarapodásához, szülőföldjükön maradása feltételeinek az erősítéséhez. A magyar fél változatlanul bízik a magyar-román kapcsolatok szélesítésében, a magas szintű érintkezések intenzitásának fennmaradásában, az ehhez fűződő és román részről is visszatérően magas szinten képviselt elkötelezettségben. Ezért helyi értékén kezeli az ezzel ellentétes egyes politikusi megnyilatkozásokat. Ezek ellentmondanak a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása, identitásuk megőrzése érdekében román részről vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésének is, illetve fékezik a magyar fél szándékai és reményei szerint megújuló magyar-román gazdasági együttműködés kibontakozását. Október 29. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján AZ EBESZ KISEBBSÉGI FŐBIZTOSA NYILATKOZATÁNAK MAGYAR HIVATALOS MEGÍTÉLÉSÉRŐL Rolf Ekeus, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa politikai nyilatkozatának már a kezdő mondatai is egyértelművé teszik, hogy a nyilatkozat semmilyen öszszefüggésbe nem hozható Magyarországgal és a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel. A Főbiztos hivatalától származó értesülés is megerősíti, hogy a nyilatkozat címzettje nem Magyarország; ezt az is alátámasztja, hogy az EBESZ napirendjén a délkelet-európai és a FÁK-térségbeli etnikai konfliktusok szerepelnek, az EBESZ-nek e térségekben vannak ezzel foglalkozó miszsziói; az EBESZ semmilyen fórumán nem foglalkozott a magyar törvénnyel. Egyébként a Kisebbségi Főbiztos a kisebbségek helyzetének biztonságpolitikai és konfliktusforrást jelentő vetületeivel foglalkozik. A szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd az ET Velencei Bizottságának jelentése és ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Rolf Ekeus a hivatalba lépését követően - az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberben esedékes üléséhez kapcsolódóan a találkozó időpontjá324