Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

Október 29. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján ­ROMÁNIA BELÜGYMINISZTERE 2001. október 28-i NYILATKOZATÁNAK MAGYAR HIVATALOS MEGÍTÉLÉSÉRŐL A magyar fél üdvözli azt a tényt, hogy loan Rus román belügyminiszter­nek, a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete megválasz­tott új elnökének 2001. október 28-i nyilatkozata Románia euro-atlanti integrációs felkészülése jegyében az európai értékek román részről történő átvételére való tö­rekvést tükrözte, így a magyar-román kapcsolatok összefüggésében is a szolidari­tás, a decentralizáció és a helyi autonómia európai normáit említette. Sajnálatos azonban, hogy az európai fejlődésnek ezen ma már meghatározó és a jövőben to­vább erősödő alapelvei a román értelmezésben éppen a lényegükkel és az európai fejlődés kibontakozó fő vonulatával ellentétes következtetésekhez vezetnek. Magyarország következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely beruházás-barát feltételeket teremtett a gazdaság- és területfejlesztésbe bekapcso­lódó külföldi tőke működéséhez. A magyar fél Románia európai felzárkózásában és annak támogatásában érdekelt, így e téren is kész átadni tapasztalatait. Egy év­tizede Magyarország esetében is földrajzi realitás volt az, hogy az európai gazda­ság nyugati irányból lépett be hazánkba; ennek felismerése, majd kamatoztatása kétségtelenül felgyorsította az ország euro-atlanti felzárkózását és csatlakozását. A Románia nyugati területeire, így az Erdélybe irányuló külföldi beruházások egy ilyen folyamat kiindulópontjai lehetnek. A Románia nyugati részein, így Erdély­ben megvalósuló magyar beruházások a gazdasági kölcsönös érdekeken túl az eu­rópai fejlődésben szintén egyre hangsúlyosabbá váló regionalizmus térnyerését is megtestesítik. A magyar magángazdaság szereplőinek romániai jelenlétét érintő és fő­leg ennek állítólagos kedvezőtlen következményeit sugalló rendszeres téves ro­mán állításokkal szemben a magyar fél általános és egyértelmű kiindulási pontja az, hogy a külföldi befektetők elutasítása, jelenlétük politikai okokból való bírála­ta és megkérdőjelezése általában a beruházók elriasztásának a kockázatával jár­hat; fontos külső befektetési forrásokat tarthat vissza; lelassíthatja a térség fejlődését. A magyar fél ezúttal is megerősíti, hogy a magyar-román gazdaságpoli­tikai együttműködés terén változatlanul érvényesek az Orbán Viktor miniszterel­nök által július 28-án ismertetett csomagtervben javasolt kezdeményezések. Ezek megvalósítása egyaránt hozzájárul a kölcsönös előnyökön és érdekeken alapuló kétoldalú együttműködés konkrét és tartalmas fejlesztéséhez, valamint a romániai 323

Next

/
Thumbnails
Contents