Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2000

Október 23. Dr. MARTONYI JÁNOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE MAGYAR-LENGYEL MILLENNIUMI SZIMPÓZIUMON „A magyar államiság ezer esztendeje - a magyar-lengyel barátság ezer éve" (Varsó, 2000. október 23.) Kedves lengyel Barátaim, Mindenekelőtt köszönöm azt a megtisztelő lehetőséget, hogy itt a varsói királyi vár dísztermében oszthatom meg Önökkel gondolataimat. Ez az év nekünk magyaroknak kettős millenniumot jelent: a kereszténység 2000. esztendejét ünnepeljük, és ez a magyar állam megalapításának az ezredik évfordulójával esik egybe, amely a magyar-lengyel barátságnak is a millenniuma. Mindez nemcsak a világszerte rendezett ezredfordulós megemlékezésekre, hanem számvetés elkészítésére is jó alkalmat teremt számunkra. Az ünneplés alkalmával számtalanszor megfogalmazódik a kérdés: vajon mi magyarok minek köszönhetjük ezeresztendős államiságunkat, a történelem viharai között is a fennmaradásunkat? Tíz évszázad megélése, átélése, túlélése egy nagyobb és erősebb nép számára valahol a világ távoli és nyugodt pontjain sem akármilyen teljesítmény; a mi tájainkon - a viszályok és háborúk szabdalta, gyakran hódítók taposta, despoták alázta Közép-Európában - azonban egészen különleges eredményként tartható számon, hiszen hosszan sorolhatnánk a valaha itt élt népeket, de nevükkel ma már csak a történelemkönyvek lapjain találkozhatunk. Ezért a mögöttünk elsuhant ezer esztendő egyik nagy tanulsága az, hogy nem mindig az a győztes, akinek ütközet után magasabban száll a zászlaja. Bár a csatatereken, a mindig nagy túlerővel szemben talán gyakoribb volt a fájó vereség, mint a diadal, de a béke éveiben rendre győzni tudott a magyar nép; nem karddal, hanem az alkotás fegyverével - mikor kapával, mikor könyvvel -, mert teremtő erőnek, észnek, tehetségnek, leleménynek ez a jég hátán is megélő nép sohasem volt híján. Ezer esztendőn keresztül a megmaradás kegyelmét - Márai Sándor, századunk egyik legjelentősebb írójának a közeli jövőben lengyelül is megjelenő gondolatai szerint - népünk a más nemzetek és nemzetiségek iránti toleranciát megtestesítő Szent István-i állameszmében gyökerező magyar alkotmányosságnak, a magyar nyelvnek és az európai műveltséghez való szoros kötődésnek köszönheti. Ezer esztendeje első királyunk Szent István többek között azzal adott példát bölcsességről és előrelátásról, hogy ebben a - már akkor is sokszínű — térségben integrált államot tudott teremteni. Szinte ezzel egy időben fölismerte azt, hogy szükség van a nagyobb közösséghez, a keresztény Európához való kötődésre is, és dönteni tudott e közösség szabályainak elfogadása, értékeinek átvétele mellett. Ma úgy mondanánk: egyszerre hirdette az identitásőrzés és az integ306