Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2000
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2000
- OPCW). Napjainkra egy önálló szervezet által végzett intruzív ellenőrző tevékenység napi gyakorlat részévé vált. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban ugyanezen időszakot először 1995-ben az atomsorompó-egyezmény hatályának határozatlan időre való meghosszabbítása, majd 1996-ban az átfogó atomcsendegyezmény megkötése fémjelezte. Az átfogó atomcsendegyezményt előkészítő bizottság jelenleg azon munkálkodik, hogy kiépítsen egy eddig példa nélküli globális ellenőrző mechanizmust. 1997-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a minőségi ellenőrző rendszabályok új rendszerét fogadták el; máig az Ügynökség tagállamainak több mint egyharmada aláírta vagy meg is erősítette a kiegészítő jegyzőkönyvet. Felmerül a kérdés: szükséges-e, hogy ilyen nagy eltérés legyen a biológiai fegyverzet ellenőrzése és más tömegpusztító fegyverek ellenőrzése terén elért haladásban? A biológiai fegyverek terén történt ilyen egyenetlen fejlődésű események sajnos nem igazolhatnak semmiféle megelégedettséget. A programok 1990-es évekbeli nem kielégítő menete és bizonyos terrorista merényletek jogos aggodalmakat támasztottak; miközben a biológiai fegyverek pusztító volta nem kétséges, aközben a tilalmukra vonatkozó rezsim kidolgozása a többi tömegpusztító fegyverekre vonatkozókhoz képest igen gyenge láncszemnek bizonyul. A biológiai fegyverek tilalmának területén bekövetkezett olyan fejlemények, mint az ilyen fegyverekkel szembeni készültség, védelem, non-proliferáció, általában a terrorizmus elleni küzdelem, nem zárják ki a fegyverzetkorlátozási és ellenőrzési rendszer létjogosultságát. Ellenkezőleg: az eddigi erőfeszítésekkel szemben tapasztalt korlátok azt bizonyítják, hogy - bár a többoldalú fegyverzetkorlátozás vagy kötelező érvényű ellenőrzési jegyzőkönyv sem csodaszer - más intézkedésekkel együtt hatékony szerepet játszhat a betiltási rendszerben. Egy ellenőrzési jegyzőkönyv kidolgozása és elfogadása már magában is demonstrálná a nemzetközi közösség eltökéltségét abban, hogy további jogi, politikai és erkölcsi sorompókat emeljen a biológiai fegyverekkel és a róluk szóló egyezmény megszegésével szemben. Emellett az ellenőrzési jegyzőkönyv a tilalmi rendszer egyéb területei számára is többlet értéket adna. A fegyverzetkorlátozás és a leszerelés újabb problémái még inkább aláhúzzák annak a sürgető szükségét, hogy a tárgyalások eljussanak az eredményes befejezésig. Mint folyamatos többoldalú tárgyalás csupán az Ad Hoc Csoport tevékenysége az egyetlen kodifíkációs erőfeszítés, amely jelenleg pozitív üzenetet képvisel. Más tárgyalások esetében mostantól számítva három-öt évbe telhet, míg hasonló végjátéki érettséget elérhetnek, és pozitív változást hozhatnak. Az ellenőrzési jegyzőkönyv a jelenlegi egyetlen forrása annak, hogy ismét megerősítsük a kihívásokkal szemben a kooperatív többoldalú fellépést. 238
