Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

közös vágy, hogy csatlakozhassanak az euro-atlanti integráció struktúráihoz. Magyarország számos esetben e törekvések mellett lépett fel és ezeket a jövőben is támogatni fogja. Úgy véljük, ebben az összefüggésben a jogállamiság tiszteletben tartása, az emberi jogok teljes körű érvényesülésének intézményes biztosítékai, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait, nemcsak alapvető és szükséges feltételét képezik az integrációs struktúrákhoz tartozásnak, hanem lényeges és elengedhetetlen elemei az országokon belüli társadalmi béke megteremtésének is. Kontinensünk keleti feléről szólva egyrészt azt hangsúlyozom, hogy ezt a mozgalmas történelmi örökséggel bíró régiót - ahol századok óta különböző etnikai közösségek élnek együtt - lehetetlen átalakítani a nyugalom és a jólét övezetévé, az agresszív nacionalizmus által okozott mély sebeket nem lehet begyógyítani anélkül, hogy figyelembe ne vennék a nemzeti kisebbségek jogos törekvéseit és azt a kívánságukat, hogy magukat mint közösséget és mint egy sajátos nemzeti örökség hordozóit őrizzék meg, a nemzetközi szervezetek által elfogadott normáknak és a demokratikus államok gyakorlatának megfelelően. Másrészt azt hangsúlyozom, hogy határozottan ellenezzük az etnikai úgynevezett "tisztogatás", az erőszakos szétválasztás politikáját és valamiféle új etnikai vagy vallási szegregációt Európában az új évszázad hajnalán. * Magyarországot mélységesen aggasztja a koszovói helyzet romlása. Osztja azt a nézetet, hogy határozott nemzetközi fellépés hiányában ez a konfliktus továbbterjedhet és az kiszámíthatatlan negatív következményekkel járhat a térségre és egész Európára nézve. Következésképpen támogatjuk az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy békés és politikai eszközökkel e lehető leghamarabb véget vessenek a konfliktusnak. Úgy ítéljük meg, hogy a Biztonsági Tanács 1199(1998) számú határozata ehhez megfelelően előkészítheti a terepet. Magyarország kifejezi reményét, hogy késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődnek a felek között, a tárgyalások tartós rendezést eredményeznek, széles körű autonómiát biztosítva Koszovónak, és megőrizve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi integritását. Magyarország hangsúlyozza a jugoszláv hatóságok elsődleges felelősségét a béke és demokratikus megoldás keresésében. A Balkán túl sokat szenvedett ahhoz, hogy a nemzetközi közösség tétlenül nézze az erőszak elharapódzását, a rettegés visszatérését, az emberi jogok büntetlen megsértését. Országom készen áll arra, hogy a lehetőségei szerint 223