Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

hozzájáruljon a nemzetközi közösségnek a tartós stabilitás és a jogállami viszonyok kialakítását célzó tevékenységéhez ebben a térségben. Különleges figyelemmel kísérjük a boszniai-hercegovinai fejleményeket is. Elsődleges célunk, hogy a Daytonban létrejött megállapodás rendelkezéseit teljes egészében végrehajtsák. El kell ismernünk azonban, hogy a barbárság és az intolerancia véráztatta évei után a megállapodásban felvázolt folyamat törékenyebbnek és hosszabbnak bizonyulhat, mint hittük, és hogy az etnocentrikus kirekesztő magatartásformák erősebb gyökerűek, mint feltételeztük. Ezt is tudva azonban aktívan részt veszünk abban a nemzetközi tevékenységben, amely az ország talpra állítására és annak biztosítására irányul, hogy az agresszió és a háború szörnyű évei többé ne térjenek vissza. * Ez évben ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50. évfordulóját. Bár ennek az alapvető jelentőségű okmánynak a jubileuma alkalmat ad ünneplésre is, fontos az is, hogy további intézkedések történjenek a Nyilatkozatban foglalt normák egyetemes érvényesítése érdekében. Ily módon az ENSZ mindenkor és mindenütt nemcsak reményt lesz képes nyújtani, hanem hatékony eszközzé válhat az emberi jogok sérelme minden áldozatának a védelmében. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nemzetközi védelmére létrehozott ENSZ-mechanizmus a nemzetközi közösség egyik nagy eredménye, amely egyenes ágon kapcsolódik a Nyilatkozathoz. Ezzel összefüggésben örömmel nyugtázzuk, hogy létezik az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának intézménye, és hogy - oly sok erőfeszítés után - végre létrejött a Nemzetközi Büntető Bíróság. Mindamellett a világban továbbra is követnek el súlyos visszaéléseket az emberi jogok területén. Tanúi vagyunk egyének és közösségek szabadságjogai elleni támadásoknak, brutális vagy körmönfontabb diszkriminációs - nemzeti vagy vallási alapú - praktikáknak. Ez óhatatlanul fölveti a kérdést: a nemzetközi közösség vajon megtett-e mindent az ilyen fejlemények megelőzésére, felhasznált-e ehhez a rendelkezésére álló minden eszközt? Attól tartok, hogy a válasz nemleges lenne. A béke és az igazságosság összekapcsolása, a politikai követelmények és az erkölcsi megfontolások összeegyeztetése mindig nehéz kihívást jelentett. Ha azt akarjuk azonban, hogy a béke tartós legyen és szilárd alapokon nyugodjon, szükséges, hogy ezt a demokrácia, a törvényesség, felelős és 224