Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

fokú politikai stabilitást, akkor a külpolitika - ha megfeszül - sem tudja Magyarország első körbe jutását elérni. Ha Magyarországon nem épül ki a piacgazdaság intézményrendszere, ha Magyarország nem viszi végig a nagy kínokkal járó - a "Bokros csomag" néven elhíresült - stabilizációs programot, akkor sem a NATO, sem az Európai Unió ajtaja nem nyílik ki Magyarország előtt. Az egész politika és gazdasági átalakulás mérettetett meg. A külpolitika hozzájárulása ehhez: egyrészt a fejlődés eredményes bemutatása Brüsszel és a tagállamok előtt, másrészt a szomszédsági kapcsolatok rendezése. A szomszédsági kapcsolatok rendezése kifejezésnél talán pontosabb: a kapcsolatok rendezése érdekében tett erőfeszítések, ugyanis nem mindenütt eredményesek ezek a törekvéseink. De az erőfeszítéseinket akkor is elismeri az euro-atlanti közösség, ha ezek a másik fél hibájából egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A csatlakozási folyamatban ezt az elismerést gyakran tapasztaltuk; a NATO-csúcsértekezleten az amerikai elnök külön hangsúlyozta a Magyarország által kötött alapszerződéseket, és hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a térség stabilitásának megerősítéséhez. A NATO-bővítés első körébe kerülésünk további megalapozója volt a haderő-reform. A csatlakozásnak nagyon sok feltétele van, és e téren a magyar haderő igen jó bizonyítványt szerzett. Csatlakozásra alkalmasságát bizonyította azzal is, hogy Magyarország eredményesen vett részt a boszniai béketeremtésben, az IFOR és az SFOR kötelékében; a taszári és a pécsi bázis zökkenőmentesen szolgálta a nemzetközi haderő logisztikai támogatását; a gyakorlatban is bizonyítottuk az együttműködési képességet, az interoperabilitást. Az integrációra folyamat elemeként a lakosság felkészítése igazolódott a NATO-csatlakozásra kiírt népszavazás eredményeiben. A népszavazás formailag a NATO-ra vonatkozott, de gyakorlatilag az ország teljes külpolitikai orientációját, így közvetve az Európai Uniót illetően is képet adott. A hazai átalakulásnak, az integráció első körébe bejutásnak és a befektetésbarát környezetnek az elismerése nyilvánul meg a külföldi tőke beáramlásában; jelenleg majdnem 18 milliárd dollárt tesznek ki a külföldi befektetések. * Az ország euro-atlanti integrációjának előrehaladtával nem romlottak a kapcsolataink a szomszédokkal. Nem okozott feszültséget az, hogy Magyarország bekerült a NATO- és az EU-bővítés első körébe, míg erre törekvő szomszédaink közül egyik sem jutott be a NATO-bővítés első csoportjába, és 174