Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozási törekvését nem a félelem, hanem a közös érdek motiválja. Magyarországnak a szabadság és demokrácia iránti vágya világosan megmutatkozott 1956-ban; akkor a Szovjetunió szétzúzta a reményeket. Reméljük, hogy ezúttal nem éri kudarc, sikerrel jár az ország. Magyarország nem oltalmat vár a NATO-tól; nem fenyegetnek bennünket sem szomszédaink, sem a régió bármely más országa. Mi a NATO-tól hosszú távon biztonsági garanciákat és stabilitást várunk. Az előbbiekben a NATO kibővítését úgy jellemeztem, mint a stabilitás és biztonság övezetének kiterjesztését. Szeretnénk élvezni az előnyeit a stabilitás és biztonság kiszélesített övezetének. Ehhez készek vagyunk hozzájárulni is. Bizonyos vagyok benne, hogy ugyanez vonatkozik Lengyelországra és Csehországra is. Magyarország nem üres kézzel érkezik a NATO-ba; országunk szilárd alkotmányos demokrácia, stabil gazdasággal rendelkező állam. Magyarország kész hozzájárulni a közös védelemhez, kész részt vállalni a méltányos teherviselésben. Készek vagyunk közreműködni közös műveletekben; ez történik a daytoni békemegállapodás végrehajtása során Boszniában, ahol magyar műszaki zászlóalj dolgozik hidak és utak építésén, és hozzájárulásunkat bizonyítja magyarországi légi bázis rendelkezésre bocsátása. Magyarországnak hét szomszédja van. Közülük három szintén szeretett volna bekerülni a NATO-bővítés első körébe (Románia, Szlovákia, Szlovénia), de sajnos nem sikerült; ez akár feszültséget is okozhatna kétoldalű kapcsolatainkban. Ha van ország, amelynek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a bővítési folyamat ne teremtsen újabb megosztottságot Európában, akkor ez Magyarország. Ezért nagyra értékeljük azt, hogy a NATO madridi csúcsértekezlete leszögezte: a bővítési folyamat nyitott és befogadó jellegű; maga a főtitkár aláhúzta záróbeszédében, hogy egyetlen olyan országot sem fognak kirekeszteni a folyamatból, amely törekszik a csatlakozásra és eleget tesz az ezzel kapcsolatos követelményeknek. Úgy vélem, ez igen fontos álláspont, reményt ad a csatlakozásra jelentkezett minden országnak. Nagyra értékeljük az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács (

EuroAtlantic Partnership Council) létrehozását, mely a Partnership for Peace új változatát képezi - "PfP-plus" -, mivel megadja a keretet a 358