Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

NATO és a tagságra jelöl országok közös tevékenységében való részvételhez. Meggyőződésem, hogy a NATO kibővítésének, valamint az EU kibővítésének egy most kialakulóban lévő új európai biztonsági architektúra szélesebb kontextusába kell illeszkednie. Ez felöleli a bővülő euro-atlanti intézményeket, továbbá a bővülő NATO, valamint Oroszország és Ukrajna közötti partneri megálla­podásokat, a regionális együttműködési struktúrákat (például a CEI-t, a SECI-t és másokat), országok kétoldalú alapmegálla­podásait, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet. Mindezek együtt alapvető építőelemei és oszlopai a kibontakozóban lévő össz-európai biztonsági architektúrának, megakadályozva újabb választóvonal kialakulását a kontinensen. Magyarországon konszenzus van a parlamenti pártok között a NATO-csatlakozás ügyében. Júliusban a kormány határozati javaslatát az Országgyűlés egyetlenegy ellenszavazat és a szavazástól való egyetlenegy tartózkodás nélkül elfogadta. Közvéleménykutatási adatok szerint ugyancsak erőteljes a lakosság támogatása, így készülünk novemberben a kérdés népszavazásra bocsátására. Nagyon remélem, hogy decemberben sor kerülhet a NATO tizenhat tagállamának külügyminiszterei részéről a csatlakozásunkra vonatkozó jegyzőkönyv aláírására. Ugyancsak remélem, hogy azt követően akadálytalanul végbemegy a tagállamokban a csatlakozás megerősítése, és akkor 1999 áprilisában, a szövetség létrejöttének 50. évfordulóján Magyarország, Csehország és Lengyelország teljes jogú tagként együtt ünnepelhet a NATO tagjaival. 359

Next

/
Thumbnails
Contents