Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

álma Európa háború utáni történelmének legkegyetlenebb fegyveres konfliktusát robbantotta ki. A nacionalizmus radikális - és időnként agresszív - formákban egész Kelet- és Közép-Európában ismét felütötte a fejét. Több helyen és sok esetben megsértik a kisebbségi jogokat, a konfliktusgócokban etnikai "tisztogatásokig" súlyosbodtak az események. A nacionalizmus etnikumok, sőt államok közötti feszültségekhez, pontenciális és valóságos konfliktusokhoz vezetett. Az agresszív nacionalizmus a második világháború után léltrejött határok és területi realitások kérdésessé tételéhez vezetett, továbbá a nemzetállam olyan felfogásának a hangsúlyozásához, mely egy történelmileg és hagyományosan soketnikumú régióban anakronisztikus. Közép- és Kelet-Európában a gazdasági átmenet nehezebbnek bizonyult, mint amire az emberek számítottak. A radikális gazdasági reformok, és bizonyos esetekben a reformok indokolatlan elodázása szociális feszültségeket szültek, melyek utat nyitnak a demokráciát veszélyeztető populista szélsőséges csoportok és pártok törekvései számára. így röviddel a nagy ideológiai választóvonal és politikai sorompók megszűnte után egy újabb kettészakadás perspektívája körvonalazódik. Olyan választóvonalról van szó, mely a biztonságban, jólétben élő stabil Nyugat-Európa és sem biztonsággal, sem stabilitással - még kevésbé jóléttel - nem rendelkező Kelet- és Közép-Európa között húzódna. A jugoszláviai események tragikusan bizonyították, hogy az európai biztonság és stabilitás oszthatatlan; a stabilitás hiánya Kelet-, Közép- vagy DélEurópában negatív hatással van Nyugat- és Észak-Európa stabilitására is. Az új biztonsági kockázatokra adandó hatékony válasz valójában az euro-atlanti intézményeknek - a NATO-nak, az Európai Uniónak, a Nyugat-Európai Uniónak, sőt az Európa Tanácsnak a kibővítése. A bővítés ugyanis az értékek térhódítását hozza megával, a demokratikus sztenderek és normák, a jogállamiság térhódítását. A bővítésnek elvileg két módozata képzelhető el. Az egyik az, hogy minden csatlakozni kívánó országot elfogadnak. A másik az, hogy a belépést bizonyos követelményeknek megfeleléstől 319