Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997
A jelenlegi helyzetben Közép- és Kelet-Európának egyik jellemzője mindazonáltal, sajnos, az instabilitás. Ennek talán legfontosabb oka a gazdasági átmenet lényegében elkerülhetetlen nehézsége. A sokáig - egyébként nem ok nélkül - sikerországnak tekintett Csehország mostani gazdasági nehézségei is jelzik, hogy ez alól nincs kivétel. A kérdés csak az, hogy ezek a gazdasági nehézségek mikor és milyen környezetben jelentkeznek. A korábbi negyven év monolitikus rendszerének öröksége és az átalakulás mellékhatásai gyakorlatilag elkerülhetetlenek. Ezekből a gazdasági nehézségekből pedig természetes módon következnek a szociális feszültségek. Van egy kifejezetten térségspecifikus jellemzője az instabilitásnak: a nacionalizmus újbóli felszínre kerülése. A térség egyes országaiban a politikai elit célul tűzte egységes nemzetállam megteremtését, ami ebben a régióban azért anakronizmus, mert itt nincsenek illetve alig vannak etnikailag homogén országok. De anakronizmusnak tartom az egységes nemzetállam célját azért is, mert az ilyen törekvések szükségképpen sértik a nemzeti kisebbségek érdekeit, akik szeretnék megőrizni nemzeti, nyelvi, kulturális identitásukat. A kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása, sőt az etnikai "tisztogatás" is mint az egységes nemzetállam megteremtésének eszköze egyaránt előfordult már ebben a térségben, gondoljunk csak Boszniára. Ebbe a körbe tartozik a határok megkérdőjelezése is, mert előfordulhat, hogy a kisebbségi jogok megsértésére a válasz a határok megkérdőjelezése lesz. Láthattuk, hogy a délszláv térségben mindez nagyon súlyos etnikai konfliktusokhoz vezetett. Ebben a helyzetben Európa számára két lehetőség van. Az első: hagyni, hogy létrejöjjön egy új megosztottság. Miközben alig omlott le a berlini fal, alig romboltuk le a vasfüggönyt, máris létrejöhet egy új megosztottság a biztonságos, stabil, prosperáló Nyugat-Európa és a válságoktól gyötört, válságokkal közdő és kiszámíthatatlan Kelet-Európa között. A délszláv válság egyébként megmutatta, hogy nem lehetséges elválasztani Európa két felét. Európa nyugati fele egy darabig megtehette - meg is tette -, hogy igyekezett távol tartani magát a délszláv térségtől, azonban kiderült, hogy nem lehet magára hagyni ezt a térséget, tehát hogy KeletEurópa instabilitása kihat Nyugat-Európa stabilitására. 277