Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

28. KOVÁCS LÁSZLÓ KÜLÜGYMINISZTER ELŐADÁSA A "BEFEKTETŐK CSÚCSTALÁLKOZÓJA MAGYARORSZÁGON" ELNEVEZÉSŰ NEMZETKÖZI KONFERENCIÁN (Budapest, 1997. június 10.) Korábbi előadások alapján Önök képet kaptak a befektetői viszonyokról, a befektetések jogi és intézményi garanciáiról Magyarországon. Én arról szeretnék szólni, hogy Magyarország hogyan illeszkedik a nemzetközi környezethez. Magyarország számára a rendszerváltozás új helyzetet teremtett. Az új helyzet létrejöttéhez a nemzetközi folyamatok is hozzájárultak, melyek közül a legfontosabbnak a bipolaritás megszűnését tekintem. Markáns hatása volt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés és a KGST megszűnésének. A térség valamennyi országában többé-kevésbé lezajlott a politikai és a gazdasági rendszerváltozás. Figyelemre méltó volt Csehszlovákiának mint államszövetségnek a békés szétválása, de Magyarország biztonságát is már jelentősen érintette Jugoszlávia szétesése, ahogyan ennek az államszövetségnek a szétesése végbement. Mindez azt eredményezte, hogy jelentősen átalakult a biztonság fogalma és a biztonság tartalma. A kétpólusú világrend körülményei között a biztonságban a döntő a katonai elem volt. A biztonság alapja a kölcsönös elrettentés és a kölcsönös elrettentési képesség egyensúlya volt. A biztonsági szerkezet statikus volt, amely összességében mindig a nulla összegű játékot, a zero same game-1 adta ki; az egyik fél biztonsága csak a másik fél rovására tudott erősödni, és fordítva. Az új rend jellemzője az, hogy a biztonság politikai, gazdasági, emberi jogi, kisebbségi jogi és környezetvédelmi aspektusai összességükben fontosabbak, mint a katonai elem. Az új rend alapja nem az elrettentés egyensúlya, hanem az együttműködés. Ez a biztonsági rendszer dinamikus, tehát nem nulla az "összege". A biztonság és stabilitás erősödése egyúttal az instabilitás szférájának az összeszűkülését jelenti. * 276