Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1997

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1997

Jó példa lehet erre Indonézia. Ha Suharto elnök érdeklődését sikerül fölkelteni magyar részvétel iránt - mondjuk a jakartai városi közlekedés korszerűsítésében, vagy valamilyen más nagyobb fejlesztési program terén -, az majdnem nyert ügyet jelent az ilyen tevékenységű magyar vállalatok számára. Ez tehát szintén arra konkrétum, hogy a külpolitika hogyan szolgálhatja az ország gazdasági boldogulását. Ez az összefüggés természetesen fordítva is igaz: a külpolitika sikertelensége kedvezőtlenül hat az ország belső helyzetére. Ha például a szomszédokkal feszült a viszony, akkor ez a lakosság biztonsági érzetére is kedvezőtlenül hat; arról nem is szólva, hogy elbátortalanítja a külföldi befektetőket, mert azok nem szívesen mennek olyan országba, amely rossz viszonyban van a szomszédaival, netán konfliktus küszöbén áll. Az euro-atlanti integrációból származó előnyök nem érvényesülhetnek, ha Magyarország kimarad a bővítés első köréből. Számunkra ilyen negatív döntés nemcsak a magyarországi belső stabilitást érintené kedvezőtlenül, hanem általában gazdasági és társadalmi céljaink elérését is nehezítené; de meggyőződésem, hogy Magyarország az első körben csatlakozó országok között lesz. A NATO és az EU vezetői nem véletlenül foglalkoznak azzal, hogy a bővítés első köréből kimaradó országokban milyen kedvezőtlen hatást válthat ki a fiaskó; számolnak azzal, hogy egyik-másik országban a belső stabilitásra kedvezőtlenül fog hatni a kimaradás ténye. A harmadik eleme a kül- és belpolitika összefüggésének: a belpolitikai stabilitás és gazdasági eredmények növelik a külpolitika hitelességét. Bizonyos vagyok benne, hogy Magyarország euroatlanti integrációs törekvéseinek esélyeit javítja az ország belpolitikai és gazdasági stabilitása. Ezzel is magyarázható, hogy mind a két integrációs szervezetben a bővítés első körében számolnak velünk. A belső problémák ugyanakkor meggyengítenék az euro-atlanti integrációs külpolitika hatékonyságát. Ha körülnézünk a térségben, láthatunk példát arra, hogy a demokrácia hiánya, a demokratikus intézményrendszer nem kielégítő működése, vagy a gazdasági válsághelyzet, a szélsőséges erők térnyerése milyen kedvezőtlenül hat egy-egy ország euroatlanti 185