Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

Semmiképpen sem utolsósorban, csupán utoljára említve: a külpolitikai tevékenység szerves részét képezik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai, úgy a kétoldalú érintkezések, mint a részvétel az Európa Tanács, az Észak-Atlanti Közgyűlés, a NyugatEurópai Unió Parlamenti Közgyűlése, és egy sor más fontos nemzetközi parlamenti szervezet munkájában. Szeretném jelezni, hogy a most következő hónapokban a köztársasági elnök úr Írországba, Ausztriába, majd egy fontos ENSZ-rendezvény alkalmából Dániába látogat. A miniszterelnök látogatást tesz többek között Oroszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Amerikai Egyesült Államokban. Azt is hangsúlyozom, hogy a külpolitikában szükség van bizonyos szelektivitásra. Nem vagyunk világhatalom, és igen korlátozottak az anyagi lehetőségeink. Ezért - bár fájó szívvel, de sor került hét nagykövetségünk bezárására. Nagyon gondosan igyekeztünk kiválasztani ezeket a külképviseleteket, figyelemmel arra, hogy érdekeink a lehető legkevésbé sérüljenek, bár tudtuk, hogy az érdekek bizonyos sérülése elkerülhetetlen. Kényszerhelyzetben, költségvetési anyagi okokból döntött így a Külügyminisztérium javaslatára a kormány. A következő időszakban különös figyelmet fogunk fordítani arra, hogy a kapcsolatok ezekkel az országokkal se essenek vissza. Azt is kiemelem, hogy a kétoldalú kapcsolatok építésében minden relációban a fő figyelmet a gazdasági együttműködés előmozdítására helyezzük. Még egy feladatunkról szólok. Feladatunknak tartjuk a Magyarországról alkotott külföldi kép, megítélés javítását. Nem azt. hogy az országról jobb képet alakítsunk ki. mint amilyen a magyar valóság, de azt mindenképpen, hogy ez a kép ne legyen rosszabb, mint amilyenek a magyarországi tényleges viszonyok. * Összegezve: úgy érzem, a kormány az elmúlt hét hónap alatt megtette a megtehetőt, ennek következtében Magyarország a külpolitikában elérte az elérhetőt. 181