Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

22. HORN GYULA MINISZTERELNÖK KIEGÉSZÍTŐ HOZZÁSZÓLÁSA A VITAINDÍTÓ EXPOZÉHOZ ÉS VITÁHOZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLPOLITIKAI VITANAPJÁN A kormány részéről örülök annak, hogy erre a vitanapra sor került, mert úgy hiszem, a parlamentben helyet foglaló pártok képviselői a vitában frakciójuk hiteles véleményét tolmácsolják. Az előző parlamentben sok kérdésben nem értettünk egyet, de - ha emlékeznek - a kormány és az ellenzék akkor is egyetértett abban, hogy a Magyar Köztársaság nyújtsa be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz. S talán egységesek voltunk ezen túlmenően is jó néhány olyan külpolitikai kérdésben, amely az ország javát szolgálta. Vitatkozni lehet az európai és az euro-atlanti integrációs szervezetek jelentőségéről, vagy arról, hogy milyen követelmé­nyeket támasztanak velünk szemben. De egy valami nem vitás, mégpedig az, hogy a Magyar Köztársaság egy történelmi lehetőség előtt áll. Történelmi lehetőség előtt áll abban az értelemben, hogy első ízben intézményes módon csatlakozhasson a fejlett demokráciához, vagyis az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Mit jelentene ez konkréltan Magyarország, a magyar nem­zet számára? Először is. mindenképpen jelenti a felzárkózás esé­lyét. lehetőségét fejlett gazdasági rendszerekhez. Azt jelentené, hogy évszázados vagy több évszázados lemaradást tudnánk pótolni néhány év-évtized alatt. Azt jelentené ugyanakkor. hogy megteremtené a lehetőségét a jólét, a demokrácia, a polgárosodás alapjainak, hosszú távú létrehozásának. Másodszor, azt jelenti, hogy egyenrangú partnerként részt vehetünk az európai kérdések eldöntésében, az európai nemzetek sorsát meghatározó ügyek eldöntésében. Részesei lehetünk annak az áramlásnak, ami egyaránt vonatkozik a tőkére, az eszmékre, az emberekre, a kulturális és az anyagi értékekre. E nélkül egységes Európa nem képzelhető el. Megteremtheti ez a csatlakozás Ma­gyarország biztonsági garanciáit; olyan garanciáit, amelyekkel évszázadokon át nem rendelkezett. És végül, de nem 182

Next

/
Thumbnails
Contents