Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995
Az elmúlt hét hónapban különleges figyelmet kapott a magyar-szlovák és a magyar-román viszony javítása, hiszen érdekeinkkel ellentétes az a feszültség, amely persze nem az elmúlt egy év, hanem az elmúlt több évtized - bizonyos értelem-ben talán évszázadok - alatt halmozódott fel. Amint erre már utaltam, ez a viszony hat Magyarország nyugati integrálódási lehe-tőségeire is. A kormány kiindulópontja az, hogy csak párbeszéd segítségével, csakis bizalomépítéssel lehet ezt a viszonyt javítani, az együttműködést építeni, a bizalmat erősíteni. Ennek érdekében magas szintű találkozókat kezdeményeztünk - lényegében a kormány hivatalba lépésének másnapján -, megerősítve a kormányprogramban megfogalmazott szándékunkat. Ezek a miniszterelnöki, külügyminiszteri és más találkozók mindenképpen hoztak bizonyos - elismerem, nem látványos eredményeket, kétségkívül elmozdították a viszonyt a holtpontról. Hoztak konkrét megállapodásokat Szlovákiával a szigetközi vízpótlásról, a kettős adóztatás kizárásáról, új határátkelőhelyek megnyitásáról. Említhetem, hogy Romániával az 55 pontos emlékeztető tegnapi elfogadását tekinthetjük ugyanígy eredménynek. ami évek óta húzódott. És beindultak illetőleg újraindultak szakértői találkozók számunkra fontos minden kérdésről. Itt teszek egy kitérőt az alapszerződések kérdéséről, hansúlyozva azt, hogy a kormány számára az alapszerződések nem célt. hanem eszközt jelentenek, a kapcsolatok javításának eszközét. A kormány természetesen pontosan tudja, hogy alapszerződés nélkül is kiváló kapcsolatrendszert lehet fölépíteni két ország között. Nagy sok példa van erre. De az egy adottság a számunkra, hogy két szomszédunk korábban - ennek a kormánynak a hivatalba lépését jóval megelőzően - már kezdeményezte alapszerződések megkötését, és az előző kormánytól mi már örököltünk egy két és fél éve folyó tárgyalássorozatot a magyarromán alapszerződésről. Hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy a kormány megkerülhetetlennek tekinti az alapszerződésekben annak kimondását, hogy a két fél sérthetetlennek tekinti a határokat, és hogy 177