Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

egymással szemben nem támaszt területi követeléseket. Ez megfelel a helsinki Záróokmány elveinek. És ugyanilyen megkerülhetetlennek tekinti a kormány a kisebbség jogainak az európai normák, az európai dokumentumok szelleme és betűje szerinti elismerését, garantálását és gyakorlati érvényesülésének biztosítását, a feltételek megteremtését. Technikai kérdés, hogy mindez egy vagy két dokumentumban rendezhető. Az azonban a kormánynak határozott állásfoglalása, hogy ha két dokumentumban oldjuk meg - tehát egy, az alapelveket rögzítő, valamint egy, a kisebbségi kérdést részletesebben taglaló dokumentumban -, akkor ezek szoros jogi kapcsolatban kell legyenek egymással. A kormánynak határozott meggyőződése, hogy az alapszerződések megkötése Szlovákiával, Romániával nem hátrányos Magyarország vagy szélesebb értelemben a magyarság számára. Ellenkezőleg: a határok megerősítése, sérthetetlenségük újbóli elismerése, a területi követelések kizárása ugyanis nem új gesztus, hanem olyan gesztus, amit Magyarország már számos alkalommal megtett, tehát ezzel Magyarországot semmiféle veszteség nem éri. Ugyanakkor a kisebbségi jogok kétoldalú alapszerződésben rögzítése azt jelenti, hogy az a politikai kötelezettségvállalás, amelyet az aláíró államok - így Magyarország. Románia, Szlovákia - a különböző nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozással tettek, jogi kötelezettségvállalássá alakul át. belső joggá válik a két ország közötti alapszerződés kötése által. Ez mindenképpen lényeges előrelépés a kisebbség jogainak biztosításában. Teljesen természetesnek tartotta és tartja a kormány, hogy az alapszerződésekről, melyek a kisebbségi jogokat is érintik - és nem soroltam föl persze mindazokat az együttműködési területeket, melyek az alapszerződésekben szerepelnek, mert a tárgyaló felek ezekben lényegében igen hamar meg tudnak egyez-ni az alapszerződés kisebbségi jogokkal foglalkozó részéről vagy két-dokumentumos változat esetén a kisebbségvédelmi dokumentumról folyamatosan konzultálni kell az érintett kisebbségekkel: a Magyarországon élő románok és szlovákok, illetve a Szlovákiában élő magyarok és a Romániában élő magyarok képviselőivel, hiszen az ő sorsukat érinti a szerződésnek ez a része. Az is nyilvánvaló, hogy a kormánynak az ő véleményüket messzemenően figyelembe 178