Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

esetnek nevezném. A másik választási lehetőség esetét nevezném a legjobbnak, amely egy egyesült Európa lenne, európai politikaigazdasági-társadalmi identitással. Egy ilyen Európának alapját képeznék a hagyományos európai értékek - a pluralista demokrácia és a törvény uralma, a szociális érzékenység -, valamint a közös történelem és kultúra. Egy további alapját képezné egy biztonsági felépítmény. Harmadik eleme lehetne az integráció. A kétpólusú világ megszűnésével és a keleti-nyugati konfrontáció eshetőségének eltűnésével most bizonyos újabb biztonsági kockázattal nézünk szembe. A hidegháború idején igen heves potenciális konfliktusokat éltünk ugyan át, mégis - bár különös ez - egyfajta stabilitást élveztünk; olyan stabilitást, amelynek alapját a kölcsönös elrettentés képezte. Most amikor a hidegháború és a megosztottság véget ér, viszont bár kisebb intenzitású, de valós konfliktusokkal és egyfajta instabilitással nézünk szembe. E biztonsági kockázatok első csoportja az átmenet, a politikai és gazdasági átalakulás problémáiból ered, amely végbemegy Közép- és Kelet-Európában, az egypárti uralomból a többpárti demokráciába, a tervutasításos gazdaságból a piacgazdaságba való átmenet problémáiból. Az egyik ok az, hogy a pártstruktúrák még nem érték el a végleges állapotukatformájukat. Azok a pártok, amelyek bár a nyugat-európai testvérpártjaikéhoz hasonló nevet viselnek, még meglehetősen különböznek a nyugati - például - kereszténydemokrata vag}' konzervatív pártoktól, sőt a szocialista vagy szociáldemokrata pártok is aligha mondhatók azonosnak - néha alig is emlékeztetnek - Nyugat-Európa demokráciáiban létező ilyen irányzatú pártokkal. A politikai kultúra is még eléggé messze van az európaitól Kelet- és Közép-Európában. A második problémacsoportot képezik azok a súlyos gazdasági nehézségek és társadalmi feszültségek, amelyek negatív kihatással lehetnek a politikai életre és politikai struktúrára ezekben az országokban. Az egyik fő baj a nacionalizmus, különösen az állampolitika szintjén. Nyilvánvaló, hogy azok a kormányok, amelyeknek nem sikerül megoldaniuk az ország problémáit, hajla219