Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

mosak arra, hogy a nacionalizmus eszközéhez folyamodjanak; hajlamosak arra is, hogy az országon kívüli vagy belüli "ellenség" képét alkossák meg. Országon belül ez az "ellenség" egy kisebbségi csoport lesz, legyen az vallási, etnikai vagy más jellegű kisebbség, sőt akár politikai kisebbség. Ez esetben a nacionalizmus azonos lehet a szeparatizmussal, és akkor fennáll a radikális nacionalizmuson alapuló etnikai konfliktus, sőt államoközi konfliktusok veszélye. Térségünkben más újabb biztonsági kockázati tényezőkkel is számolni kell. Ilyen a tömeges migráció, akár a keletről nyugati, akár a délről északi irányú elvándorlás. Egy további kockázati tényező a nemzetközi terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés vagy annak lehetősége. Ugyancsak fenyegethet ökológiai katasztrófa. A fő gond az, hogy ma nincs olyan biztonsági struktúra Közép-Európában, amely megbirkózhat ezekkel a biztonsági kockázati tényezőkkel. A nyugati biztonsági szervezeteket - beleértve a NATO-t, a Nyugat-Európai Uniót, az Európai Uniót, az Európa Tanácsot - nem erre a célra szánták. Ezeket arra hívták életre, hogy védelmezzék a nyugat-európai demokráciák stratégiai, politikai, katonai vagy gazdasági érdekeit és értékeit, nem pedig arra, hogy a területükön kívüli konfliktusokat oldják meg és más válságokkal foglalkozzanak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet a hetvenes évek közepén arra szánták, hogy garantálja a szemben álló két katonai-politikai tömb békés egymás mellett élését, nem pedig arra, hogy válságokat kezeljen és oldjon meg. További probléma az, hogy Közép-Európa térségében egyfajta versengés folyik - nevezhetném rivalizálásnak is - a különféle integrációs szervezetekbe, mindenekelőtt az Európai Unióba való bejutásért, valamint a kölföldi befektetőkért és befektetésekért. Ez nyilván nem segíti elő a jó kapcsolatok formálódását az érintett országok között. * 220