Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

népszavazásnak kell döntenie. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a népszavazás a csatlakozás mellett foglaljon állást. A magyar külpolitikának stratégiai célja, hogy az országot az euro-atlanti térséghez kapcsolja. Ebben a folyamatban kiemelkedően fontos szerepe van Magyarország és a NATO kap­csolatainak, politikai és katonai együttműködésének. Hazánk részvétele az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács (NACC) munkájában, valamint a Partnerség a békéért - programban nemcsak biztonságunkat erősíti, de hozzájárul ahhoz is, hogy létrejöjjenek a NATO-hoz csatlakozás feltételei. A kormány Magyarország NATO-hoz történő csatlakozására vonatkozó döntését - a feltételeket meghatározó tárgyalásokat követően ­népszavazással kívánja megerősíttetni. A kormány fontos feladatnak tartja Magyarország és a fej­lett országok kétoldalú kapcsolatainak továbbfejlesztését. Ezen belül különösen nagy hangsúlyt kíván adni a gazdasági együttműködés ösztönzésének, feltételei kedvezőbbé tételének. Arra törekszik, hogy hazánk kapcsolatrendszere minél sokrétűbb legyen. A magyar külpolitika - az Európai Unió, a NATO tagjai, az európai és más OECD-államok mellett - megfelelő figyelmet fordít az Európán kívüli térségek gyorsan fejlődő országaira is. Magyarország biztonsága, a térség stabilitása és országunk gazdasági fejlődése, piaci lehetőségeink bővítése szempontjából egyaránt elengedhetetlen a jó viszony, a széles körű kapcsolat­rendszer, a szoros együttműködés a szomszédos országokkal és a térség államaival. A szomszédainkhoz fűződő viszony normalizálása, javítása nélkül nincs esély az ott élő magyar kisebbség helyzetének javulására. A kibékülés, a rendezett viszony megteremtése Magyarország nemzetközi megítélése és integrálódási törekvéseinek nyugati támogatása szempontjából is nélkülözhetetlen. A kormány arra törekszik, hogy vitás kérdések ne fékezzék az előrehaladást a többi területen. A magyar külpolitika kezdeményezően lép fel, szükség szerint - az érdekeink veszélyeztetése nélkül - bizalomerősítő gesztusokat is téve. 187

Next

/
Thumbnails
Contents