Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994
A Magyar Köztársaság Kormánya különös figyelmet kíván fordítani a viszony rendezésére és az ehhez szükséges kölcsönös bizalom megteremtésére Szlovákiával és Romániával. Kész tárgyalásokat kezdeni olyan alapszerződésekről, amelyek egyaránt tartalmazzák a kölcsönös lemondást területi követelésekről, a fennálló határok elismerését és átjárhatóságuk növelését, illetve a kötelezettségvállalást az egymás országában élő nemzeti kisebbségek jogainak az Európa Tanács és az EBEÉ normáival összhangban álló elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. Az alapszerződések előkészítése során a kormány véleménycserét folytat a parlamenti ellenzéki pártokkal, és kéri az érintett országban élő magyarság szervezeteinek véleményét. Jugoszláviával a kormány - az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait tiszteletben tartva - a szankciók által nem érintett területeken kívánja bővíteni a kapcsolatokat. A kormány kész arra, hogy a délszláv válság rendezését követően kezdeményezően lépjen fel a viszony javítása, az együttműködés fejlesztése érdekében. A kormány szándékai szerint a szomszédos országokkal, a térség államaival folytatott együttműködésben különösen nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kapcsolatok, beleértve vegyes vállalatok és közös bankok létrehozásának ösztönzését és a hadiipari együttműködést. A kormány kezdeményezni fogja a még hiányzó gazdasági, kereskedelmi és kulturális egyezmények megkötését, a már megkötött megállapodások parlamenti megerősítését, valamint kibővítését. Élni fog a kulturális és az emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel. Szorgalmazni és támogatni fogja a szomszédos országokkal a határ menti kapcsolatokat, továbbá a regionális és szubregionális együttműködési formákat, így a Közép-Európai Kezdeményezést (KEK-CEI), a "Visegrádi együttműködést", az Alpok-Adria Munkaközösséget, a Kárpátok Euro-Régió Csoportot. A kormány nagy figyelmet kíván fordítani a határokon túli magyarság támogatására, azt az alkotmányban is rögzített politikai és erkölcsi kötelességének tekinti. Támogatja a határon túli magyarság kisebbségi jogai érvényesülése feltételeinek a megteremtését, az európai gyakorlattal összhangban álló 188
