Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Abból kell kiindulnunk, hogy a bipoláris világ felbomlása után mindenképpen a multipoláris világ felé tartunk, akkor is, ha ma meghatározó az Amerikai Egyesült Államok hatalmi súlya és ezzel együtt a hatalmi felelőssége. Úgy gondoljuk - az Egyesült Államokkal egyetértésben -, hogy emellett a világ érdeke, hogy létrejöjjön a multipoláris egyensúly és biztonsági rendszer. Változatlan célunk, hogy a volt Szovjetunió területén létrejött államokat - beleértve a velünk szomszédos Ukrajnát, amely e térségnek legnagyobb népességű és potenciális gazdasági erejű hatalma - bekapcsoljuk ebbe a térségbe, hogy fontos szerepet játészanak a szomszédos országok éppen úgy, mint a kissé távolabbi államok az egyensúly fenntartásában. Különösen kritikus a délszláv helyzet. Nem véletlen, hogy Magyarország az elsők között volt a jugoszláviai belső feszültségek és a délszláv politikai válság teljes súlyának felismerésében, és mindent megtett annak érdekében, hogy ezt az egész folyamatot a világ kezelje. Szomorúan kellett megállapítanunk, hogy a nemzetközi diplomácia nem volt erre felkészülve; nem voltak felkészülve a katonai szakértők, és nem voltak felkészülve az egyes kormányok. Ez a válság - éppen az emberi jogok és a Idsebbségi jogok megsértése folytán - olyan fekéllyé vált, amely immár az egész világ figyelmét felkelti, de egyre nehezebb megfogalmazni a világ cselekvési programjának a lehetőségeit, a ténylegesen megtehető lépéseket. Kormányunk külpolitikájának ismertetéséhez hozzáfűzöm, hogy annak minden alapvető kérdésével egyetértenek a parlamentben képviselt pártok. Amikor arról szólunk, hogy mi a magyar külpolitika alapvető iránya, akkor ez a magyar Országgyűlés politikai erőinek együttes politikáját jelenti most, és remélem, a jövőben is. A politika belső helyzetéről beszélve már nem szólhatok ilyen egyetértésről; hiszen ilyen teljes egyetértés többpártrendszerben elképzelhetetlen. Berendezkedésünk a lehető legvalódibb többpártrendszer; olyan politikai küzdelmek és belpolitikai konfliktusok vannak közöttünk, amelyek messze eltérnek a külpolitikai kérdésekben létező egyetértéstől. A parlamentet alkotó hat politikai párt azt a politikai erőt jelenti, amelyik végrehajtotta 211