Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

a békés átmenetet és fordulatot az országban. A választások leg­távolabbi időpontjától is legfeljebb jó egy év választ el bennünket. A belpolitikai versengés és vetélkedés, a politikai küzdelem az utolsó előtti kanyart veszi és már rendkívül élessé vált. Az a célunk és törekvésünk - és ügy gondolom, minden felelős pártnak is csak az lehet -, hogy a választásokig hátralévő időszak­ban fenntartsuk az ország működőképességét és kontinuitását, összeegyeztetve természetesen a többpártrendszerből következő választási harccal. Ez még évtizedek óta jól működő politikai de­mokráciákban is okozhat nehézségeket, zavarokat; hogyne okozna hát a mi körülményeink között súlyos konfliktusokat vagy nehéz­ségeket! Mégis úgy gondolom: lesz a kormányzatnak, a kormány­koalíciónak és az ellenzéknek olyan felelősségtudata, hogy a választásokig hátralévő esztendőt és az utána következő idősza-kot is Magyarország hosszú távú fejlődése szempontjából vizsgálja és ennek érdekében tesz meg mindent. Ugyanez vonatkozik gazdaságpolitikánkra is. Lehet azon vitatkozni, hogy a térség melyik országa milyen módon tud átalakulni. Magyarország gazdasági rendjének átalakulásában azt kell figyelembe venni, hogy egy tervutasításos gazdasági rendszerből megyünk át a piacgazdaságba. Ez olyan történelmi változást jelent, amit ebben a formában még sehol nem próbáltak ki: egy szocialisztikus, állami monopóliumokra épített, mono­litikus államrendszerből kell visszatérni - de új típusú ­szabadpiaci rendszerre. Ha történelmi távlatból nézzük, ez szinte olyan nehézséggel jár, mintha rántottából kellene ismét tojást csinálnunk. Nekünk ezt az utat kell megjárnunk, és erre nincsenek történelmi példák. A jobboldali totális rendszerek magángazdasági rendszerre építették politikai diktatúrájukat; tulajdon­viszonyaikban és más struktúráikban nem ment végbe olyan átalakulás, mint a kommunista diktatúrában. Három éve nekünk előbb vissza kellett térni a politikai demokráciára, majd elindulni a szabad piacgazdaság irányába. A nehézségek, az életszínvonal problémái együttjárnak az átmenettel, szükségszerű zavarok álltak be a termelésben. Ugyan­akkor a tulajdonviszonyok átalakulása egybeesik a világgazdaság 212

Next

/
Thumbnails
Contents